Izraeli tudósok az eddigi legkorábbi Afrikán kívüli emberi állkapcsot találták meg a Karmel hegység egyik barlangjában – jelentette a Ynet pénteken.
Az új felfedezés aláássa az első emberek afrikai kirajzásáról született korábbi elméleteket.
A tel-avivi és a haifai egyetem kutatói a Karmel hegység Miszlia nevű barlangjában a modern ember, a homo sapiens anatómiai felépítésével azonos, több mint százhetvenezer éves állkapcsot találtak. Ez az időpont jóval korábbi, mint amit eddig meghatároztak – mintegy százezer évvel ezelőttre – a modern emberek első afrikai kirajzásáról.
Az Iszrael Herskovics professzor és Mina Weinstein-Evron professzor vezette nemzetközi kutatócsoport eredményeit a csütörtök este megjelenő Science című magazinban tette közzé.
A legkorszerűbb módszerekkel meghatározták, hogy a barlangban megtalált felnőtt felső állkapocscsontjának egy darabja, amelyen több fog is megmaradt, a modern ember jegyeit viseli, és korát a különböző eljárásokkal százhetvenhétezer és százkilencvennégyezer évesre tették.
„Ez az utóbbi évek egyik legfontosabb antropológiai felfedezése” – nyilatkozta Iszrael Herskovics, a tel-avivi egyetem tudósa a lapnak. Elmondása szerint „a Miszlia barlangbeli lelet új fényt vet a modern ember történetére: mikor jelent meg, és mikor hagyta el Afrikát. Aláássa Afrika elhagyásának klasszikus elméletét, s megváltoztatja az időhatárokat, és a modern ember meghatározását.”
A szakember szerint Izrael központi folyosót jelentett az emberek Afrikából Európába és Ázsiába vándorlásában, amikor különböző embercsoportok gyakran egymás mellett éltek, s a felfedezés áttörést jelent annak megértésében, ahogy az emberiség a sokféle ősemberi csoportból homogénné vált.
„Az Afrikát elhagyó ember világa nem volt üres” – magyarázta a tudós. „A homo sapiens mellett különböző előemberi csoportok is éltek, köztük meandervölgyiek is, és kétségtelenül kapcsolatba kerültek az értelmes, modern emberrel. A mai ember kifejlődésének jelentős része valószínűleg Afrikán kívül zajlott, Izrael földjén, többek közt a homo sapiens mellett élő más előemberekkel való keveredés során” – tette hozzá.
A korábbi elmélet szerint a modern anatómiájú ember kétszázezer évvel ezelőtt Afrikában fejlődött ki, ahonnan százezer évvel ezelőtt rajzott ki a világ más részeire.
A kutatók véleménye szerint a Miszlia barlangban talált leletek egybevágnak több más, újabban felfedezett régészeti és antropológiai maradvánnyal, amelyek szintén százezer évnél korábbi afrikai kirajzásra utaltak.
Az eredmény összecseng az utóbbi évek genetikai kutatásával is, amely szerint a modern ember az eddig feltételezettnél korábban fejlődött ki Afrikában, már háromszáz–ötszázezer évvel ezelőtt.
Weinstein-Evron professzor szerint a megtalált állkapocs gazdája ügyesen vadászó-gyűjtögető ember volt, aki nagyvadakat is elejthetett, értett a tűz használatához, többféle növényt ismert, és kőeszközöket használt, hasonlóan az afrikai modern emberhez.
