A ladino, azaz a több mint 500 éve az Ibériai-félszigetről kiűzött zsidók által beszélt spanyol nyelv fennmaradását szolgáló izraeli kulturális akadémia létrehozásáról állapodtak meg kutatók és akadémikusok Madridban.
A Spanyol Királyi Akadémián (RAE) tartott kétnapos tanácskozás után mintegy húsz szakember írt alá megállapodást, amelyben kinyilvánították elkötelezettségüket a ladino akadémia megteremtése mellett annak érdekében, hogy megmentsék ezt az eltűnőfélben lévő nyelvet.
Egyben felkérték az Izraelben működő ladino nyelvőrző szervezet, az Autoridad Nasionala del Ladino i su Kultura vezetését, hogy kezdeményezze az akadémia hivatalos elismerését az izraeli kormánynál.
Becslések szerint a világon mintegy félmillióan beszélhetik a spanyolországi szefárd zsidók archaikus nyelvét, többségük Izraelben él.
Tamar Alexander-Frizer, az 1996-ban alapított izraeli ladino szervezet elnöke szerint a zsidó-spanyol nyelvet jelenleg leginkább idősek beszélik, így azt a fiatalokhoz kell eljuttatni, és ehhez szükség van az oktatására.
Darío Villanueva, a RAE igazgatója bejelentette: a ladino akadémiát a Spanyol Nyelvi Akadémiák Szövetsége (ASALE) szeretné tagjává fogadni 2019 októberi kongresszusán, amely ezzel 24 tagúra bővülne.
A spanyol katolikus királyok 1492-ben adták parancsba, hogy a spanyolországi zsidóknak vagy át kell térniük a kereszténységre, vagy el kell hagyniuk a félszigetet. 100 ezren maradtak, 200 ezren útra keltek és a világ különböző országaiban telepedtek le.
Spanyolország történelmi jóvátételként néhány éve törvényt fogadott el, amelyben kimondta, hogy a 15. században elűzöttek utódai megkapják a spanyol állampolgárságot. A kérelmezőknek igazolniuk kell származásukat, szoros kapcsolatukat a spanyol kultúrával és nyelvvel.
