Ábra: nif.org.il

Egyenlő lehet a zsidók és a muszlim arabok száma Izrael, valamint a főként palesztin lakosságú Ciszjordánia és a Gázai övezet együttes területén az izraeli parlament (kneszet) külügyi és védelmi bizottságának előző napi ülésén elhangzottak szerint.

Az ülésen az Izrael által 1967-ben elfoglalt területek civil közigazgatásáért felelős katonai egység helyettes vezetője bejelentette, hogy a Palesztin Hatóság statisztikai hivatalának adatai szerint Ciszjordániában és a Gázai övezetben együtt ötmillió palesztin él. Magában Izraelben 2016-ban 6,44 millió zsidót és 1,52 millió muszlimot tartottak nyilván, így a Földközi-tenger és a Jordán folyó közötti térségben mintegy hat és fél millió zsidó és úgyszintén hat és fél millió muszlim él.

Izrael 1967-ben, az úgynevezett hatnapos háborúban foglalta el – más övezetek mellett – a két nagy palesztin területet. Néhány hónappal később az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hozott, amelyben az izraeli fegyveres erők visszavonására szólított fel, mindazonáltal Izrael számára biztonságos határokat írt elő.

A kneszet külügyi és védelmi bizottságát vezető, a kormányzó jobboldali Likud párthoz tartozó Avi Dichter aggasztónak nevezte a hétfői ülésen elhangzott bejelentést a palesztinok demográfiai helyzetéről, és pontos adatok megszerzését kérte, miután az ülésen a jobboldali politikusok sorra megkérdőjelezték a palesztinok által szolgáltatott adatok hitelességét.

Az egyik megszólaló katonatiszt szerint Ciszjordániában az utóbbi évtizedekben egyről hárommillióra nőtt az arab lakosság száma, de Dichter szerint képtelenség, hogy huszonöt év alatt megháromszorozódjon a palesztinok száma. Ezen időszakban a Ciszjordániába költözött zsidó telepeslakosság százezerről négyszázezerre nőtt (az ő létszámukat is magában foglalják az izraeli statisztikák).

A palesztinok adatait nem csak a jobboldali képviselők, hanem a civil közigazgatást végző tiszt is megkérdőjelezte. Szerinte a valóságban csak 2,5-2,7 millió palesztin élhet Ciszjordániában, mert egyrészt nem vonják ki a nyilvántartásból az elhunytakat, másrészt beleszámolják a kivándoroltakat is. „Például egy Brazíliában született palesztin, aki egész életében ott élt, bekerülhet a lakossági nyilvántartásba, és palesztin útlevelet kaphat” – mondta.

„Nevetséges a vita, bármely izraeli szakértő megmondhatja. Mindenki úgy véli, hogy már ma alig van zsidó többség a tenger és a Jordán folyó között. Ez csak egyet jelenthet: ha nem válunk külön a palesztinoktól, akkor Izrael nem lesz zsidó állam (ha annektálja Ciszjordániát), vagy nem lesz demokratikus (ha továbbra is ellenőrzése alatt tartja ezeket a területeket jogok nélkül)” – mondta a vitában Ofer Selah, az ellenzéki Jes Atíd (Van Jövő) párt képviselője.

A palesztinoknak a zsidóknál jelentősebb demográfiai növekedése az izraeli politika egyik kulcskérdése, amelyet érvként használnak a palesztin területek annektálása ellen küzdők, az izraeli-palesztin konfliktus úgynevezett kétállami megoldásának (az önálló Palesztina létrehozásának) a hívei. Ugyanis a másik, az egyállami megoldás esetén, a területek esetleges bekebelezését követően a palesztinok várhatóan többségbe kerülnének, és demokratikus kormányzás esetén akár arab lehetne a miniszterelnök, arab többséggel működő parlamentet alakíthatnának a közös országban, ami felszámolná Izraelt mint zsidó államot. Amennyiben pedig annektálásuk ellenére nem kapnának egyenlő politikai jogokat, akkor kétféle jogállással rendelkező polgárokból álló, egyfajta etnikai megkülönböztetésen alapuló állam jönne létre.