Megtartották az Élet Menetét Auschwitzban

Reuven Rivlin izraeli és Andrzej Duda lengyel elnök részvételével megtartották csütörtökön az egykori auschwitzi haláltáborok közötti útvonalon az Élet Menetét. A megemlékezés 12 ezer zsidó és lengyel résztvevője között egy 200 fős magyar küldöttség is ott volt.

Az auschwitzi menetet hagyományosan a holokauszt áldozatainak emléknapján rendezik, az idén harmincadik alkalommal tartották meg, megemlékezve egyúttal a varsói gettófelkelés idei 75. évfordulójáról, valamint Izrael állam megállapításának 70. és Lengyelország függetlenségének 100. évfordulójáról is.

A magyar küldöttség délelőtt külön megemlékezést tartott az Auschwitz I. 18-as számú épülete előtt, ahol a magyar áldozatoknak szentelt kiállítás látható. Felszólalt Bagdy Gábor budapesti főpolgármester-helyettes és Verő Tamás rabbi.

Délután az Élet Menete központi megemlékezésén a résztvevők háromkilométeres utat tettek meg a második világháborús halálmenetek egyik, az Auschwitz I. lágert és az Auschwitz-Birkenau-i megsemmisítő tábort összekötő útvonalán.

A menet végén Auschwitz-Birkenauban az áldozatok emlékművénél megtartott gyászünnepségen beszédet mondott a lengyel és az izraeli elnök, felszólalt a Jad Vasem izraeli holokauszt-múzeum és -intézet igazgatója, Meír Lau volt askenázi főrabbi is. Jelen volt továbbá a Moszad izraeli titkosszolgálat elnöke, valamint az izraeli rendőrfőkapitány.

Az Élet Menetét, amely az 1988-ban kezdeményezett nemzetközi oktatási program része, az 1951-ben megalapított nemzetközi holokausztnapon szervezik, kezdetben kétéves, 1996-tól pedig évi rendszerességgel.

A náci Németország 1940-ben eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.

Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját.

Közülük – az auschwitzi múzeum adatai szerint – 325-330 ezer embert azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legalább 1,1 millió volt.