Több mint másfél év telt el a haifai tűzvész óta, és szakadatlanul folyik a hatalmas károk helyrehozatala. Hihetetlen, mennyi minden történt, történik, mennyi okos és hatékony intézkedés segít a címben említett főnixmadárnak, hogy vele együtt a tengerparti város legendás szépségű zöldövezetei újraéledjenek, gazdagodjanak.
Azokban a napokban szinte fizikai fájdalmat éreztem a feketén égnek meredő fatörzsek láttán, hogy ne is említsem a hatezernyi tönkrement lakás állapotát. Zöld városom elfeketedett és nagyon szomorú lett. Naplómban drámai szavakkal írtam le a látottakat, aztán talán egy hét elteltével közelebb merészkedtem, fotókat is készítettem. A sok ürömbe öröm is vegyült, hiszen egyetlen haláleset sem történt, a többnyire könnyű sebesülések száma is alig haladta meg a százat. Mindez a jól szervezett mentést dicséri, és nem utolsó sorban a fegyelmet, az összefogást, a minden irányból áradó segítőkészséget.
A tűzvész óta eltelt 19 hónapban egyre gyakrabban járt eszemben a főnixmadár legendája, mert ami történt, a hamvaiból újraéledő madárra emlékeztet. A képzeletbeli szárnyas egyiptomi megfelelőjét Benunak hívták, nevét az ókori görögök is átvették, a kínaiak Feng-huangnak említik, de megjelenik a római mitológiában is, immár főnix néven. Mindig pozitív üzenetet közvetít: visszatérése szimbolizálja a megújulást, az átváltozást, a megerősödést.
A magyarok ősei aranymadárként ismerték, amelynek éneke a lelkiismeret szava, vagyis a Napisten tanítása. Az aranymadár képviseli a lélek önmagát megújító képességét is.
A zsidóság is őrzi történetét és üzenetét, amint azt Jób könyve tanúsítja, és Of Cholnak nevezi a madarat. Szó szerinti fordításban ez a Homokmadár, amelynek időnkénti megújulása jelképezi az örök életet, a halál feletti győzelmet.
* * *
A 2016 november végi haifai tűzvészt minden valószínűség szerint nem gyújtogatás okozta, hanem a hosszú ideje tartó szárazság.
Naplómban így találom feljegyezve:
2016. november 23. – Tegnap a Tel Jichak kibucban részt vettünk egy érdekes konferencián, amely az 1956-os forradalomnak a magyarországi zsidósággal kapcsolatos vetületeiről szólt. Nem is említettem még, hogy napok óta tart az eddigi szárazságot még jobban erősítő keleti szél, és ennek egyik következménye lett a Zichron Jákovban, lakott területen tomboló tűzvész. Kollégám lánya és unokái is ebben a városban laknak, és eredeti terveinkben szerepelt, hogy hazafelé jövet meglátogatjuk őket, de már nem tudtunk bemenni hozzájuk, mert a várost lezárták. Telefonon tartottuk velük a kapcsolatot, és megtudtuk, hogy otthonukat egyelőre elkerülte a tűz, amely már több lakóházat porig rombolt. Az aggasztó hírek felelevenítették bennünk a 2010-es Kármel-hegyi tűzvészt, és reméltük, hogy ez alkalommal emberéleteket nem követel.
2016. november 24. 10:20. – Reggel óta Haifán is több helyen támadt a tűz, a közelünkben még nem, de gyorsan terjed, mert a szél könyörtelenül fúj. A tűzvészeket – mint mondtam – a szárazság és a napok óta tartó nagyon erős keleti szél okozza, de gyújtogatás gyanúja is felmerült. Külföldről is kértünk segítséget a tűzfészkek felszámolásához. A haifai kikötő nem fogad hajókat, de a bennlévők sem távozhatnak még egy-két napig.
2016. november 24, 13:06. – Ez több mint komoly, mondhatni tragikus. Repülőgépek próbálnak oltani, több száz tűzoltó harcol a város különböző pontjain, és az egyik tűzfészek nagyon közel van a város egyik legnagyobb benzintöltő állomásához. Közben házak égnek, gázpalackok robbannak, és egyre tágabb körben evakuálnak. Tovább tombol a szél. Miután egyazon időben négy helyen tört ki a tűz, a gyújtogatás gyanúja egyre inkább megerősödik. Gyönyörű városomért fáj a szívem.
2016. november 24. 13:00. – Talán ilyen lehet a pokol. Gyakorlatilag ég a város. A tévéadás megszűnt, számítógépen követjük az eseményeket. A tűz már fölöttünk van, de még nem evakuáltak bennünket. Reméljük, nem is lesz rá szükség. Megérkeztek a görög repülők is, Olaszország, Horvátország, Törökország és Ciprus is küldött gépeket.
2016. november 24. 18:30. – Több mint 60 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, ez a város lakosságának több mint egyötöde. Mi még itthon vagyunk. Házunk szerencsénkre a szél útjában van, amely keletről fúj nyugat felé, és a füstöt is elfújja felőlünk. Leszállt az este, a repülőgépek sem olthatnak már, drukkolok, hogy ne legyenek újabb tűzfészkek. A külföldi segítséget illetően Horvátország, Ciprus és Görögország maguk ajánlották fel, míg az olaszoktól, törököktől és az oroszoktól mi kértük. Az orosz gépeket állítólag holnapra ígérték. Az itteni tudósítások leginkább a görög repülőket dicsérték.
2016. november 25. 13:40. – Lassan véget ér ez a rémálom. Viszont a reggeli hír, hogy 660 lakásba egyáltalán nem lehet visszatérni, mert lakhatatlanná váltak, ez az elmúlt napok egyik legszomorúbb híre. Pedig nagy az összefogás, mindenki segít mindenkinek. Jó hír, hogy ha a lakás biztosítva volt, ha nem, ugyanazt az állami segítséget kapja a tulajdonos. Teljesen lojális. Másik pozitívum az együttérzés kinyilvánítása, amit nagyon tudok értékelni. Vég nélküli telefonhívások tartották bennünk a lelket…
* * *
Napokkal később feléledt a főnixmadár, és kezdetét vette az újjáépítés. Először egyre több elszenesedett facsonk tűnt el, a kiégett lakások elé állványokat húztak, és megjelentek a város vezetőségének óriásplakátokra írt üzenetei, amelyeket szinte azonnal tettek is követtek: Három fázisra osztották a teendőket: a romok eltakarítását, a veszélyek kizárását követte a fatelepítések, ültetések elkezdése és a sérült épületek renoválása. A városi önkormányzat 160 millió sekel értékű facsemete ültetését tervezte és kezdte meg, már két hónappal a tűzvész után, az első Tubisvát idején.
Az ültetési tervek leginkább a helyi éghajlatot kedvelő olajfa, szamócafa (Arbutus), szentjánoskenyérfa, tölgyfa, díszcserjék, gránátalmafa telepítését jelölték ki, míg lehetőleg elhagyják a könnyen gyulladó és a klímára nem jellemző fenyőfélék ültetését. A rehabilitáció egyik fontos tényezője lesz a továbbiakban a talajvédelem és az ökológiai egyensúly fenntartása. Ugyanakkor figyelmet szenteltek a lejtős területek védelmének, ezeket acélhálókkal fogják lehorgonyozni, az esetleges földcsuszamlások elkerülése végett.
A város lakossága az önkormányzat honlapján részletes értesítéseket kap a tervek megvalósulásáról. Egyre újabb meglepetések érik a haifaiakat, hiszen kisebb lépésekben, de ismét eluralkodik a tájon a megszokott zöld szín.
A főnixmadár legendája Haifán megvalósulni látszik. Mindannyiunk örömére és büszkeségére.
A mellékelt fotók egy részét az említett honlapról töltöttük le, a többi a szerző saját felvétele.
Megjelent az Új Kelet újság 2018. júniusi számában.
Újságíró (1945-2020)