Ajelet Saked: Boldog áldozati ünnepet – csak a drúzoknak

Az igazságügyi miniszter egy olyan párt tagja (Bait Hajehudi – Zsidó Otthon), amely eléggé sokat foglalkozik a demográfiai helyzettel, tehát nyilván jól tudja, hogy az Íd al-Adhá nemcsak a drúzok, hanem további másfél milliárd muzulmán ünnepe is – írja Oren Ziv, a Mekomit publicistája –, ám Saked úgy döntött, hogy ünnepi köszöntőjében szándékosan figyelmen kívül hagyja őket.

Ezen a héten szerte a világon több mint 1,5 milliárd muzulmán ünnepli az Íd al-Adhát, vagyis az áldozati ünnepet. A közösségi hálók tele vannak boldog ünnepet kívánásokkal, többek között keresztényekével és zsidókéval. Az ünnep előestéjén Ajelet Saked igazságügy-miniszter asszony is szokásos üdvözletet tett közzé a fontos esemény alkalmából – csakhogy elfelejtette megemlíteni az ünneplők többségét, és úgy döntött, hogy kizárólag a drúzoknak kíván boldog ünnepeket “Izraelben és külföldön”. A posztban, amely eddig mintegy 1400 like-ot kapott, Saked jó és sikeres életet kívánt a drúzoknak, és nem felejtette el megemlíteni a poszt közzétételének legfőbb okát: “Bárcsak mindig erősödne a két nép közötti szövetség.”

Fotó: Ajelet Saked Facebook-oldalának képernyőképe

Míg az izraeli politikusok és a katonai vezetők muszlim ünnepek alkalmával való jókívánsága rutinszerűvé vált a közösségi hálókon – az ünnepi üdvözlet és az év többi napján végzett tevékenységük közötti óriási ellentmondás ellenére –, úgy tűnik, hogy az igazságügyi miniszter asszony a botrányos kijelentésével újabb rekordot döntött. Mivel Saked annak a pártnak a tagja, amely különösen sokat foglalkozik a demográfiával, nyilván tisztában van a számokkal, ennek ellenére (vagy éppen ezért…) egyszerűen úgy dönt, hogy figyelmen kívül hagyja az ünneplők többségét, nemcsak Izraelben és a megszállt területeken, hanem az egész világon. Természetesen nem új a drúzok a többi araboktól való elkülönítésének kísérlete, de most sokkal nyíltabbá vált, különösen a nemzetállam-törvény elleni tiltakozásokkal párhuzamosan, és a kormány azon próbálkozásával egy időben, hogy külön megállapodást kössön a drúz közösséggel.

A miniszter asszony hivatalos Facebook-oldalán a válaszadók közül sokan emlékeztettek rá, hogy az ünnepet muzulmánok milliói ünneplik szerte a világon. Például Husszein Ajjoub világossá tette: “Az igazságért és egyenlőségért felelős miniszter megengedte magának,  hogy csak a lakosság bizonyos részének kívánjon ünnepi áldást, és provokatív módon figyelmen kívül hagyja a muzulmán többséget.” Miriam Abu-Moh elgondolkodott: “És mi a helyzet a muszlimokkal? Ők nem emberek, hogy köszöntsd őket? Micsoda diszkrimináció és rasszizmus.” Egy drúz hozzászóló így írt: “Saked, nem boldog az ünnepünk a nemzetállam-törvény miatt, melynek te voltál az egyik kezdeményezője. Bárcsak eltörölnék ezt a törvényt, és jövőre igazi ünnepi örömünk lehetne.”

Meg kell jegyeznünk – írja Oren Ziv –, hogy Saked nem az első, aki az “oszd meg és uralkodj” elve szerint cselekszik. Tavaly Netanjahu miniszterelnök kívánt hasonló módon csak a drúzoknak ünnepi áldást, de a rengeteg dühös reakció miatt négy órával később kegyeskedett a muzulmán állampolgárokat is hozzácsatolni az áldáskívánáshoz.

Ajelet Saked már régóta varrja az öltözetét a napra, melyen a kormány élére áll majd. De valódi állami vezetőként viselkedni nem tud. Mindenki számára világos, hogy vannak, akik az általa elképzelt Izraelnek részesei lesznek, és vannak olyanok is, akiktől meg kell szabadulnunk. Akkor, addig is, miért ne hagyhatná tüntetőleg figyelmen kívül őket?

Salátakisérletező fotós grafikus túrázó blogger, az Izraelinfo alapító főszerkesztője.