Azt írja az újság… hogy pár éve egy régen meghalt, ismert politikus néhány tucat levelét árverésre bocsátották. A kikiáltási ár húszezer dollár volt, és végül harmincnégyezer dollárért kelt el.

Miért is érhetnek ilyen sokat ezek a gyűrött papírlapok, két, azóta már halott ember beszélgetése? A leveleket az 1930-as évek elején egy feltörekvő politikus, nős, háromgyermekes családapa írta. A címzett egy bécsi orvostanhallgató-nő volt. 1929-ben egy kongresszuson találkoztak, a férfi negyvenhárom éves volt, a nő huszonegy. Azokban az években a férfi, aki a feleségében nem talált igazi társra, az útjai során mindig igyekezett Bécsben is eltölteni néhány napot, hogy találkozhasson a nővel. Ilyenkor nem csak eszmékről volt szó, hanem a jelek szerint igazi szerelem is szövődött közöttük.

“…Nehéz elfogadnom azt, hogy bár Európában vagyok – és mégis messze tőled. Akármennyire is szeretnéd, hogy én Bécsbe jöjjek – ezt én még annál is jobban szeretném. Úgy látszik, még nem értetted meg azt, hogy ez a ‘kis buta lány’ mennyire drága nekem, és mennyire szeretném látni őt és vele lenni…
…számomra az a fontos és drága, hogy emlékeztél erre, és ezért szeretnék – Bécsben majd elmondom, mit szeretnék…”

1935-ben, az orvosi diploma megszerzése után, a fiatal nő Palesztinába költözött. Ellátogatott a férfi házába is, ahol éppen a feleség volt otthon, aki persze tudott a kapcsolatról. Búcsúképpen egy dedikált családi képpel ajándékozta meg. Ezzel a kapcsolat végleg megszakadt, ahogy a férfi előre látta:

“Jó lenne, ha Jeruzsálemben lennél, talán túlságosan is jó. Milyen könnyű lenne a legnehezebb időkben is a munkám, ha tudnám, hogy nem messze tőlem egy drága leány vár engem és, ha csak néhány percre is, megpihenhetnék nála és mindent elfelejthetnék. Talán ha Palesztinába jönnél, akkor egészen elveszítenélek… de nem számít, mindenképpen szeretni foglak.”

A nő, Regina Klapholz, férjhez ment, gyerekeket szült, egy életen át orvosként dolgozott és kilencvenkilenc éves korában halt meg. A leveleket rendezetten megőrizte. A férfi, David Ben-Gurion, 1948-ban Izrael első miniszterelnöke lett. (Az itt látható képet Dávid Ben-Gurion felesége, Paula adta Regina Klapholznak, 1935-ben, jelezvén, hogy a férje már foglalt… hátoldalán: “Regának /Reginának/ Paulától”.)
És akkor mindebből mi a tanulság?

Talán semmi, hacsak nem az, hogy hogyan kell Ben-Gurion rizst készíteni. Ez tulajdonképpen tarhonya, és azért hívják Ben-Gurion rizsnek, mert Izrael első éveiben, amikor ő volt a miniszterelnök, nem volt elég rizs, és ehelyett rizs alakú, hosszúkás tarhonyát lehetett csak vásárolni.

Hozzávalók:

  • 2 pohár rizs alakú tarhonya (ptitim)
  • hagyma
  • olaj, só, bors

Elkészítés:

  1. A hagymát megpirítjuk az olajon, és hozzáadjuk a 2 pohár tarhonyát.
  2. Két percig együtt pirítjuk, majd 2 pohár vizet adunk hozzá, sózzuk, borsozzuk.
  3. Lefedjük az edényt, és kis tűzön mintegy három percig főzzük, amíg a vizet felszívja.

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.