Azt írja az újság… hogy Izraelben is divatba jöttek a „FuckUp Nights” azaz, mondjuk, az „Elkúrtuk Esték”. Az ötlet 2012-ben született Mexikóban, ahol egy kocsmában négy fiatal kicsit túl sok tequilát nyomott be. Ennek hatására rájöttek, hogy már eleget hallgatták a saját és mások sikertörténeteit, ideje a kudarcokról is beszélni. Mindegyikük elmesélte élete legnagyobb balfogását, és ennek olyan sikere lett a közönség körében, hogy a kocsmatulajdonos egy hét múlva felkérte őket, hogy meséljenek még további történeteket, ő ehhez majd ingyen adja a tequilát.
És ha egy hülyeséget egyszer kitalálnak, akkor azt biztos valahol meg is valósítják, így létre is jött a fuckupnights.com, nemzetközi hálózat, mely a világ 250 városában van jelen. Találkozókat szerveznek, melyeken néhány előadó mindegyike hét perc alatt és legfeljebb tíz lapos prezentáció segítségével elmeséli élete egy kudarcát. Utána kérdések, beszélgetés következik. A cél az, hogy mások kudarcából tanuljunk, vagy legalábbis jöjjünk rá, hogy másoknak se mindig sikerül.
Izraelben három fiatal nő szervezi az „Elkúrtuk Esték” rendezvényeit, melyeket általában havonta egyszer tartanak, Tel-Avivban. A résztvevők főként a „milleneumi generáció” tagjai, azaz a negyven év alattiak. Ebben a korosztályban már kevesen tudnak tartós, rendezett állást találni így sokan enterprenőrként, vállalkozóként, start-up cég ügyvezető igazgatójaként próbálnak szerencsét. Ezek a gyakran egy-két év alatt befulladó kísérletek természetes módon az „Elkúrtuk Esték” egyik témájaként fejezik be életüket. Ám a kudarc nem szegi kedvüket, újra és újra újabb vállalkozásokba fognak.
De ahogyan a manapság egyre több dolog virtuális, ugyanígy az ilyen kudarc is virtuális. A kudarcnak nincs semmi következménye, a felelős vidáman elmeséli tévedései történetét, majd minden megy tovább, mintha mi sem történt volna. Az elpazarolt százezrek, milliók az más emberek pénze volt, hogy ők mit szólnak a kudarchoz, az senkit se érdekel. Hogy azokkal mi lesz, akik más tévedése miatt elvesztették a munkájukat vagy a befektetett pénzüket, ilyeneket csak a régi generáció tagjai kérdeznek.
A kudarcokhoz való viszonyról szokták mondani „Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét”. Megy is ez, amennyiben a citromon kívül rendelkezésre áll még cukor, víz és egy kancsó. És aztán ha az az ötletünk támad, hogy ebből meg is akarunk élni, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy az utca tele van még további száz limonádéárussal.
És végül egy alternatív ötlet arra az esetre, ha az élet mégis citrommal kínálna, íme, egy lemoncelló recept:
Hozzávalók:
- 10 citrom
- 4 pohár 40-45% szesz (vodka, vagy gin vagy fehér rum)
- 2 pohár cukor
- 2 pohár víz
Elkészítés:
- A citromokat megmossuk és óvatosan meghámozzuk, úgy, hogy a citrom fehér része ne kerüljön a héjdarabokra.
- Egy nagy, jól záródó üvegbe tesszük a citromhéjat, a szeszt és 4 citrom levét.
- Négy hétig érleljük.
- A vízből és a cukorból szirupot készítünk, és a citromos szeszhez adjuk.
- Leszűrjük, üvegekbe töltjük, és jól lezárjuk.
- További négy hétig az üvegben érleljük.
- Hűtve fogyasztjuk.
Harapós demi-vierge, kinek a jelszava: a regényeket nem írni, hanem csinálni kell
