Azt írja az újság… hogy mindenki tudja, hogy a kóser zsidó konyhában a tejes és a húsos ételeket külön kell kezelni. Ebből a célból a kóser háztartásokban két teljesen elkülönített étkészlet van, beleértve a mosogatót és például az abban használt szivacsokat is. A tejes és a húsos ételek fogyasztása között is el kell telnie bizonyos időnek, ennek hossza változó a különböző hagyományok szerint.

Mint a legtöbb szabálynak, ennek is bibliai eredete van, a Tórában háromszor fordul elő az a furcsa mondat, hogy “A gödölyét ne főzd meg anyja tejében.” Az idők során a rabbinikus irodalomban ebből vezették le a húsos és a tejes ételek elválasztásának bonyolult szabályait.

Az ókortól kezdve sokan elgondolkoztak azon, hogy a Tórában miért ilyen nyakatekert mondat szerepel amikor ezt sokkal egyszerűbben is ki lehetne fejezni. Egy, az i. sz. kilencedik században élt karaita tudós, Benjamin Nahawindi szerint a tejes és a húsos ételek elkülönítése egy nagy tévedés, ami egyszerűen egy félreértésen alapul. A Tórában szereplő gödölyéről szóló szabály tulajdonképpen egy mondatnak a második fele, melynek az első fele a templomi áldozatokról szól:

Földed terméséből a zsenge legjavát vidd el Uradnak, Istenednek a házába. A gödölyét ne főzd meg anyja tejében. (Kivonulás 23:19)

Mármost ismeretes, hogy a Tóra szövege nincs kipontozva, ami különböző értelmezésekre ad lehetőséget. Benjamin Nahawindi a “főzd” igét (תְבַשֵּׁל – tevasel) másként olvassa: (תַבְשִׁל  – tavsil) azaz “éretté válik”. Eszerint a mondatnak semmi köze a zsidó étkezési szabályokhoz, hanem azt jelenti, hogy az (áldozatnak szánt) gödölye esetén nem kell megvárni, míg az annyira megnő, hogy elválasztanák az anyja tejétől, hanem már szopós korában is fel lehet áldozni. Tehát a Tórában semmilyen tiltás nincs a húsos és tejes ételek elválasztásáról.

Ez az értelmezés természetesen teljesen eltér a rabbinikus zsidóság hagyományától, hiszen az idézett mondat már az i. sz. első században a Tóra arámi nyelvű,  ún. Onkelosz-fordításában is egyszerűen így szerepel: “Ne egyetek húst tejjel együtt.”

Nos, ha valaki mégis a karaita tudós véleményét fogadná el, akkor a következő recept teljesen kóser!

Székelykáposzta recept:

Hozzávalók:

  • 1/2 kg marhahús, kisebb kockára vágva
  • 2 db vöröshagyma
  • 6-8 gerezd fokhagyma
  • olaj
  • erős pirospaprika, babérlevél, kömény, só, bors
  • 1 kg savanyúkáposzta
  • 2 dl tejföl

Elkészítés:

  1. A szokásos módon marhapörköltet készítünk: a hagymákat apróra vágjuk, a fokhagymával együtt az olajon megdinszteljük, rádobjuk a húskockákat és a paprikát, erős tűzön jól megpirítjuk, és felöntjük kevés hideg vízzel, csak annyival, amennyi épp ellepi.
  2. Hozzáadjuk a többi fűszert, és forrás után, csendes tűzön addig főzzük, amíg majdnem teljesen puha nem lesz.
  3. Ezután hozzátesszük a savanyú káposztát, jól összekeverjük, és ha kell, javítjuk a fűszerezést.
  4. Tovább főzzük, amíg teljesen puha nem lesz, ha szükséges, közben öntünk alá még egy kevés vizet.
  5. Leöntjük sok-sok tejföllel.

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.