Megtalálták a 2000 évvel ezelőtti Beér-Seva maradványait izraeli régészek

Menora - fotó: Anat Rieszok / Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)

A 2000 évvel ezelőtti Beér-Seva város maradványait találták meg a régészek a mai város északi határánál.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) régésze, Sira Bloch szerint az i. e. 1. századtól az i. sz. 2. század közepéig élt zsidó lakosság a frissen feltárt városban, melyre egy új lakónegyed előkészítő munkálatai közben bukkantak.

A környék forrásainál már a kőrézkorban, legalább 6200 éve megtelepedtek, amire egy pattintott kovaköveket gyártó műhely maradványai utalnak.

A most megtalált ókori zsidó város a Júdeai királyság legdélibb települése lehetett a Negev sivatag északi csücskében, és mivel még csak három hónapja kezdődtek az ásatások, egyelőre nem ismerik méreteit.

A korabeli lakók zsidóságát többek közt egy lámpásba vésett kilencágú gyertyatartó bizonyítja, a kóser étkezést biztosító kőedények, valamint egy valószínűleg mikve, vagyis rituális fürdő lejáratát szolgáló lépcsősor.

- Hirdetés -

Egy 10 méter hosszú és széles, négyzet alaprajzú őrtornyot is találtak, amelynek falai 1,4 méter szélesek voltak, ami erődítmény jellegét mutatja. A benne található lépcső hajdan a felső, második szintre vezetett.

Megtalálták az egykori település szemétdombját is, benne rengeteg törött kerámiát, a korabeli zsidó településekre jellemző olajlámpákat, s rajtuk szőlő, gránátalma, búza rajzát, valamint az egyiken a menóra-gyertyatartó motívumot.

A Jeruzsálem lerombolásakor, i. sz. 70-ben, a Szentélyből Rómába hurcolt menóra hétágú volt, de a babiloni talmud tiltotta, hogy a Szentély mellett más helyeken is hétágú menórákat készítsenek, és így a kilenc ág ábrázolása megfelel a korabeli hagyományoknak.

A kőedényeket azért használták jellemzően a zsidók, mert azok nem veszítették el kóser mivoltukat akkor sem, ha nem kóser étellel érintkeztek, míg a korabeli szabályok szerint a cserépedényeket eldobhatták, ha kóserségük megkérdőjeleződött, mert például tejes ételek tárolására használták, de véletlenül húst tettek bele.

Feltártak egy házban egy lefelé tartó lépcsőt is, amely valószínűleg a mikvéhez vezetett, de egyelőre nem értek le az épület alapjáig, és ezért ebben még nem bizonyosak, esetleg föld alatti raktárhoz is építhették.

A várost nem rombolták le, de az i. sz. 2 század közepétől nem lakták. Nem találtak tűzre utaló nyomokat, nem is rombolták le, és nem foglalták el, mert nem bukkantak sehol emberi maradványokra, békeidőben pedig a várostól távol lévő helyen temetkeztek.

Úgy tűnik a várost valamiért elhagyták lakói nagyjából a rómaiak által levert Bar Kochba felkelés idejében (i. sz. 135-ben), mivel ezen kor utáni érméket sem rejtett a föld, illetve az elhagyott települést beborító sivatagi homok.

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.