Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.

Szentség

Jeruzsálemi gyerekcsoport a „Dávid tornyánál”, pontosabban Heródes palotájának egyik megmaradt bástyájánál.

„Számoljátok meg, hány lépcső vezet a tetőre” – mondja nekik az idegenvezető. Lelkesen számolják felfelé menet. Velük tartok, számolok én is. Vannak vagy harmincan, osztálykirándulás. A tetőről pazar látvány, 360 fokos jeruzsálemi panoráma tárul elénk.

„Na, hány lépcsőt számoltatok?” – Nincs egyetértés. Öt-hat különböző eredmény mentén csoportokra szakad a társaság.

„Látjátok? – mondja elégedetten az idegenvezető. – A lépcső reprezentálja a valóságot. A lépcsők száma tény; ez nem többségi döntés vagy vélemény kérdése. A különböző végeredmények: különböző világnézetek. Most pedig nézzetek körül: ez itt Jeruzsálem, a szent város. Három vallás szent városa.”

- Hirdetés -

Ügyes – gondolom magamban. Tűnődve pillantok a sárga kupolás mecset felé – vonzza a tekintetet. Nézem a Templomhegyet, a háttérben zöldellő Olajfák hegyét. Épp csak véget ért a Ramadán, és kezdődik Savuot. Meg Pünkösd. A különböző vallási hagyományok szerint Ramadán idején adatott a Korán, Savuotkor ill. Pünkösdkor a Tóra ill. a Szent Szellem.

Panoráma részlet a “Dávid tornyából” – pontosabban a Nagy Heródes palotájának egyik megmaradt bástyájáról. A Jafói kapu mellett lévő eklektikus műemlék-komplexumnak valójában nincs köze Dávid királyhoz, a róla elnevezett toronynak meg végképp semmi: kb 500 éve épült minaret. – fotó: Wikimédia

Mi az, hogy szent? – gondolom tovább. Elkülönített? Minden profán érintéstől, megközelítéstől védett? Önmagában semmi sem szent talán, csak az Örökkévaló. A jeruzsálemi Szentélyben még a Szentek Szentje is csak addig maradt szent, amíg azt megszentelte a főpap és a nép.

Így lehet szent a város, szent az ünnep, szent a szombat, szent a hagyomány. Ha megszenteljük. A Szentírással is nyilván ugyanez a helyzet: nem mindenkinek szent.

Savuot (Hetek) ünnepe

A Szóbeli Tan (Tora Sebeálpe – Szóbeli Tóra) szerint Savuotkor adatott a Tóra. A többi tórai ünneppel ellentétben, a Tórában ugyan nem szerepel ez a dátum, és Savuot mezőgazdasági vonatkozású ünnepe sincs explicite összekötve a szináji kinyilatkoztatással, a hagyomány mégis így tartja számon. Sőt: az ortodox zsidóság szerint ezen a napon az Örökkévaló nemcsak az Írott Tórát adta át Mózesnek a hegyen, hanem a Szóbeli Tant is. Azt ugyanakkor az ortodoxia is elismeri, hogy a Szóbeli Tan kibontakozása jól nyomon követhető a történelemben.

Izraelben Savuot az egyetlen ünnep, ahol az ünnepi asztalra csakis tejes ételek kerülnek. A tradicionális magyarázat szerint ebben az Írott Tóra és a Szóbeli Tan egysége fejeződik ki. A tejes és húsos ételek elválasztása ugyanis nincs szó szerint előírva a Tórában. Ezt csak bölcseink vezették le belőle – ezzel is hozzájárulva az Írott Tórát értelmező Szóbeli Tan kibontásához.

Izraelben Savuotkor még a szekuláris zsidók ünnepi asztalán is csak tejes ételek sorakoznak. A Szóbeli Tan diadala ez – a Tóraadás ünnepén. Vagyis a Hetek ünnepén, ami a tórai parancs szerint eredetileg egy betakarítási ünnep. Hét héttel a Peszach szombatja után. Első olvasatban úgy tűnik, ennek semmi köze a Szináj hegyi kinyilatkoztatáshoz. A Szóbeli Tan magyarázata óta viszont ma már leginkább így gondolunk Savuotra: a Tóraadás ünnepe.

A Tóra szentháromsága

Van tehát először is a Tóratekercs – Mózes öt könyvének az anyagi világban létező kifejeződése. Vigyázni kell rá, hogy sértetlen és rituálisan tiszta maradjon. Ha pl. a szent tekercset vagy könyvet véletlenül leejti valaki, böjtölnie kell.

Az Írott Tóra azonban a tekercsektől függetlenül, önmagában is létezik. Ha pl. énekeljük, olvassuk, ha mp3-on hallgatjuk, vagy gondolatban recitáljuk – „csak” szellemi létformában ugyan, de szintén létezik.

Van aztán a Szóbeli Tan, a Szóbeli Tóra. Az értelmezés. Az Írott Tóra magyarázata, kifejtése.

Ez az ortodox zsidóságban persze nem három különböző Tóra. Csak egy örök lényegnek három kifejeződése.

„Lefelé újra megszámolhatjátok a lépcsőket. Most jobban figyeljetek oda!” – hallom az idegenvezető hangját. Én is újra megszámolom, de ugyanannyit kapok, mint elsőre. Biztos nem tévedtem? Vajon hány lépcső van valójában? Ha arra jártok, feltétlenül számoljátok meg ti is!

close

Regisztrálj hírlevelünkre!

Melyik hírlevelet szeretnéd kapni?