Szentség

Jeruzsálemi gyerekcsoport a „Dávid tornyánál”, pontosabban Heródes palotájának egyik megmaradt bástyájánál.

„Számoljátok meg, hány lépcső vezet a tetőre” – mondja nekik az idegenvezető. Lelkesen számolják felfelé menet. Velük tartok, számolok én is. Vannak vagy harmincan, osztálykirándulás. A tetőről pazar látvány, 360 fokos jeruzsálemi panoráma tárul elénk.

„Na, hány lépcsőt számoltatok?” – Nincs egyetértés. Öt-hat különböző eredmény mentén csoportokra szakad a társaság.

„Látjátok? – mondja elégedetten az idegenvezető. – A lépcső reprezentálja a valóságot. A lépcsők száma tény; ez nem többségi döntés vagy vélemény kérdése. A különböző végeredmények: különböző világnézetek. Most pedig nézzetek körül: ez itt Jeruzsálem, a szent város. Három vallás szent városa.”

Ügyes – gondolom magamban. Tűnődve pillantok a sárga kupolás mecset felé – vonzza a tekintetet. Nézem a Templomhegyet, a háttérben zöldellő Olajfák hegyét. Épp csak véget ért a Ramadán, és kezdődik Savuot. Meg Pünkösd. A különböző vallási hagyományok szerint Ramadán idején adatott a Korán, Savuotkor ill. Pünkösdkor a Tóra ill. a Szent Szellem.

Panoráma részlet a “Dávid tornyából” – pontosabban a Nagy Heródes palotájának egyik megmaradt bástyájáról. A Jafói kapu mellett lévő eklektikus műemlék-komplexumnak valójában nincs köze Dávid királyhoz, a róla elnevezett toronynak meg végképp semmi: kb 500 éve épült minaret. – fotó: Wikimédia

Mi az, hogy szent? – gondolom tovább. Elkülönített? Minden profán érintéstől, megközelítéstől védett? Önmagában semmi sem szent talán, csak az Örökkévaló. A jeruzsálemi Szentélyben még a Szentek Szentje is csak addig maradt szent, amíg azt megszentelte a főpap és a nép.

Így lehet szent a város, szent az ünnep, szent a szombat, szent a hagyomány. Ha megszenteljük. A Szentírással is nyilván ugyanez a helyzet: nem mindenkinek szent.

Savuot (Hetek) ünnepe

A Szóbeli Tan (Tora Sebeálpe – Szóbeli Tóra) szerint Sziván hó 6. napján adatott a Tóra. A többi tórai ünneppel ellentétben, az Írott Tórában (Tora Sebiktav) ugyan nem szerepel ez a dátum, és Savuot mezőgazdasági vonatkozású ünnepe sincs explicite összekötve a szináji kinyilatkoztatással, a hagyomány mégis így tartja számon. Sőt: az ortodox zsidóság szerint ezen a napon az Örökkévaló nemcsak az Írott Tórát adta át Mózesnek a hegyen, hanem a Szóbeli Tant is. Azt ugyanakkor az ortodoxia is elismeri, hogy a Szóbeli Tan kibontakozása jól nyomon követhető a történelemben.

Izraelben Savuot az egyetlen ünnep, ahol az ünnepi asztalra csakis tejes ételek kerülnek. A tradicionális magyarázat szerint ebben az Írott Tóra és a Szóbeli Tan egysége fejeződik ki. A tejes és húsos ételek elválasztása ugyanis nincs szó szerint előírva a Tórában. Ezt csak bölcseink vezették le belőle – ezzel is hozzájárulva az Írott Tórát értelmező Szóbeli Tan kibontásához.

Izraelben Savuotkor még a szekuláris zsidók ünnepi asztalán is csak tejes ételek sorakoznak. A Szóbeli Tan diadala ez – a Tóraadás ünnepén. Vagyis a Hetek ünnepén, ami a tórai parancs szerint eredetileg egy, a Peszach szombatját követő hetedik hét után tartandó betakarítási ünnep. Első olvasatban úgy tűnik, ennek semmi köze a Szináj hegyi kinyilatkoztatáshoz. A Szóbeli Tan magyarázata óta viszont ma már leginkább így gondolunk Savuotra: a Tóraadás ünnepe.

A Tóra szentháromsága

Van tehát először is a Tóratekercs – Mózes öt könyvének az anyagi világban létező kifejeződése. Vigyázni kell rá, hogy sértetlen és rituálisan tiszta maradjon. Ha pl. a szent tekercset vagy könyvet véletlenül leejti valaki, böjtölnie kell.

Az Írott Tóra azonban a tekercsektől függetlenül, önmagában is létezik. Ha pl. énekeljük, olvassuk, ha mp3-on hallgatjuk, vagy gondolatban recitáljuk – „csak” szellemi létformában ugyan, de szintén létezik.

Van aztán a Szóbeli Tan, a Szóbeli Tóra. Az értelmezés. Az Írott Tóra magyarázata, kifejtése.

Ez az ortodox zsidóságban persze nem három különböző Tóra. Csak egy örök lényegnek három kifejeződése.

„Lefelé újra megszámolhatjátok a lépcsőket. Most jobban figyeljetek oda!” – hallom az idegenvezető hangját. Én is újra megszámolom, de ugyanannyit kapok, mint elsőre. Biztos nem tévedtem? Vajon hány lépcső van valójában? Ha arra jártok, feltétlenül számoljátok meg ti is!