A kilencven évvel ezelőtti arab pogrom áldozataira emlékezett Netanjahu Hebronban

“Nem vagyunk idegenek, örökre Hebronban maradunk” – jelentette ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerdán az 1929-es vérengzések kilencvenedik évfordulójára rendezett megemlékezésen Hebronban, a Pátriárkák sírja melletti téren. 

“Hebron nem lesz mentes a zsidóktól. Nem akarunk senkitől sem megszabadulni, de tőlünk sem fog senki megszabadulni” – jelentette ki az izraeli kormányfő a zsidók elleni arab pogrom áldozatainak emlékére tartott állami rendezvényen. Miniszterelnökként Netanjahu 1998 óta első ízben tett látogatást a ciszjordániai városban. 

“Azért jöttünk Hebronba, hogy megosszuk az emlékeinket, de ugyanakkor kifejezzük győzelmünket is” – kezdte beszédét a miniszterelnök a Jediot Aharonot című újság honlapja, a ynet szerint. “A s zavargót 90 évvel ezelőtt tömegmészárlás vérszomjas végrehajtói biztosak voltak abban, hogy egyszer és mindenkorra előztek minket, de súlyosan tévedtek. Felépítettük a szomszédos Kirjat Arbát, és visszajöttünk Hebronba” – fogalmazott Netanjahu.

Visszatértünk nemzeti gyökereinkhez” – tette hozzá szigorú biztonsági felügyelet melletti látogatásán, de a telepesek kérése ellenére sem jelentett be újabb építkezéseket, zsidó térfoglalást, vagy az izraeli törvénykezés kiterjesztését a városra.

A megemlékezés idején palesztinok tüntetésen tiltakoztak az izraeli miniszterelnöki látogatás ellen, melyen Netanjahu képmását égették. 

Hebron az izraeli jobboldal ultranacionalista jobbszárnyának, a Zsidó Hatalom (Ocma Jehudit) nevű pártnak a székhelye, amely a bejutási küszöb eléréséért, a kneszetbe jutásért küzd a kevesebb mint két hét múlva esedékes választásokon, szeptember 17-én. 

A Pátriárkák barlangja, héber nevén a Machpela, vagyis dupla barlang a zsidó, a keresztény és a muszlim vallás egyik legszentebb helye. A Biblia szerint Ábrahám megvásárolta, és oda temette feleségét, Sárát, majd később oda temették el Izsákot és Jákobot is feleségeikkel, Leával és Rebekával együtt.

A sírhelyek fölé valószínűleg Heródes hatalmas síremlék-szentélyt emelt, amit később keresztény templommá, majd mecsetté változtattak és csak muszlimok léphettek be. A Ciszjordániában található Hebront 1967-ben Izrael elfoglalta Jordániától, és jelenleg a Pátriárkák sírjának egyik fele zsidó, másik fele pedig muzulmán imahely.

1929-ben a város arab lakói véres pogrom során megöltek hatvanhét helyi zsidót, ezt követően pedig a brit hatóságok kitelepítették az ott élő többi zsidó lakost is. A hetvenes évek eleje óta néhány száz zsidó telepes költözött a több mint kétszázezres arab városba, és azóta ott élnek jelentős katonai erők felügyelete mellett.

1994-ben Baruch Goldstein, a város egyik zsidó telepese tömeges lövöldözést hajtott végre a Pátriárkák sírjának muzulmán részén, az Ibrahimi-mecsetben, amelyben 29 arab imádkozó vesztette életét. A város azóta az arab-izraeli konfliktus különösen súlyos feszültséggóca. 

Az 1997-ben, Netanjahu első miniszterelnöksége alatt született egyezmény alapján a várost két részre osztották. Központi – területének mintegy húsz százalékát tartalmazó – részén élnek izraeli katonai ellenőrzés alatt a zsidó telepesek, a városnak ebbe a részébe csak biztonsági kapukon lehet belépni az erre kijelölt átkelőhelyeken.

Rivlin elnök: Hebron nem a béke akadálya, hanem az együttélés tesztje