Reuven Rivlin elnök szerint Hebron városa nem a béke akadálya, hanem teszt az izraeliek és palesztinok együttélésére.
Az 1929-es mészárlás 90. évfordulójának alkalmából rendezett konferencián beszélve Rivlin a felosztott városról azt mondta, hogy „A pátriárkák városa a gyilkosság városává vált. Az ősi zsidó közösséget, amely évszázadok óta része volt a városnak, elpusztították.”
„Itt, Hebronban, a pátriárkák városában, egy barlangban, amelyet teljes áron vásároltak, erre a földre való jogunkat igazságos és erkölcsi alapon teremtettük meg, e tulajdonhoz való jog mindig is vitathatatlan volt és lesz” – jegyezte meg az elnök, utalva Ábrahámra.
„Abban az időben és egészen az 1929-es brutális mészárlásig a város egyike volt a négy szent városnak, állandó zsidó közösséggel, amelyet a Hatnapos Háború győzelme után ismét megújítottak.”
Az elnök elutasította a történészek utóbbi években felvetett állításait az 1929-es zavargásokkal kapcsolatban, hogy azok a cionizmus és a cionisták ellen irányultak, és a lázadók nem akarták bántani a város veterán zsidó lakosait.
„Ezek az állítások teljesen megalapozatlanok. Az 1929-es zavargások minden nemzetiségű és nézetű zsidó ellen irányultak, egyszerűen azért, mert zsidók voltak. Nem tettek különbséget.”
„Hebron nem a béke akadálya. Ez a zsidók és az arabok együttélési képességének próbája, hogy egymás mellett rendes életet éljenek.”
„Izrael államnak javítania kell a környék minden lakosának életminőségén, hogy biztosítsa Hebron és Kirjat Arba növekedését és virágzását, valamint új lakónegyedeket kell létrehoznia.”
Rivlin ezenkívül megköszönte a zsidó lakosoknak, hogy visszatértek a városba az 1967-es háború után, mondván, „létrehozták és fenntartják a zsidó közösséget odaadóan, szeretettel Izrael földje és Izrael népe iránt.”
Az elnök irodája korábban jelezte, hogy Rivlin nem vesz részt a hivatalos állami megemlékezésen időpont-egyeztetési nehézségek miatt.
1929-ben muszlim lázadók megölték a város 67 zsidó lakosát. Ma a városban a palesztinok az izraeli csapatok által őrzött telepesek közvetlen közelében élnek, és ez a két fél között folyamatos feszültséget szül.
A Hebron-megállapodás két részre osztotta Júdea és Szamária (Ciszjordánia) legnépesebb városát:
H1: a város 80 százalékát foglalja magában, és teljes palesztin ellenőrzés alatt áll.
H2: izraeli katonai ellenőrzés alatt áll, ahol több száz zsidó él erősen őrzött körzetekben, 40 000 palesztinnal körülvéve, akiknek mozgása erősen korlátozott.
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
