Reuven Rivlin elnök szerint Hebron városa nem a béke akadálya, hanem teszt az izraeliek és palesztinok együttélésére.
Az 1929-es mészárlás 90. évfordulójának alkalmából rendezett konferencián beszélve Rivlin a felosztott városról azt mondta, hogy „A pátriárkák városa a gyilkosság városává vált. Az ősi zsidó közösséget, amely évszázadok óta része volt a városnak, elpusztították.”
„Itt, Hebronban, a pátriárkák városában, egy barlangban, amelyet teljes áron vásároltak, erre a földre való jogunkat igazságos és erkölcsi alapon teremtettük meg, e tulajdonhoz való jog mindig is vitathatatlan volt és lesz” – jegyezte meg az elnök, utalva Ábrahámra.
„Abban az időben és egészen az 1929-es brutális mészárlásig a város egyike volt a négy szent városnak, állandó zsidó közösséggel, amelyet a Hatnapos Háború győzelme után ismét megújítottak.”
Az elnök elutasította a történészek utóbbi években felvetett állításait az 1929-es zavargásokkal kapcsolatban, hogy azok a cionizmus és a cionisták ellen irányultak, és a lázadók nem akarták bántani a város veterán zsidó lakosait.
„Ezek az állítások teljesen megalapozatlanok. Az 1929-es zavargások minden nemzetiségű és nézetű zsidó ellen irányultak, egyszerűen azért, mert zsidók voltak. Nem tettek különbséget.”
„Hebron nem a béke akadálya. Ez a zsidók és az arabok együttélési képességének próbája, hogy egymás mellett rendes életet éljenek.”
„Izrael államnak javítania kell a környék minden lakosának életminőségén, hogy biztosítsa Hebron és Kirjat Arba növekedését és virágzását, valamint új lakónegyedeket kell létrehoznia.”
Rivlin ezenkívül megköszönte a zsidó lakosoknak, hogy visszatértek a városba az 1967-es háború után, mondván, „létrehozták és fenntartják a zsidó közösséget odaadóan, szeretettel Izrael földje és Izrael népe iránt.”
Az elnök irodája korábban jelezte, hogy Rivlin nem vesz részt a hivatalos állami megemlékezésen időpont-egyeztetési nehézségek miatt.
1929-ben muszlim lázadók megölték a város 67 zsidó lakosát. Ma a városban a palesztinok az izraeli csapatok által őrzött telepesek közvetlen közelében élnek, és ez a két fél között folyamatos feszültséget szül.
A Hebron-megállapodás két részre osztotta Júdea és Szamária (Ciszjordánia) legnépesebb városát:
H1: a város 80 százalékát foglalja magában, és teljes palesztin ellenőrzés alatt áll.
H2: izraeli katonai ellenőrzés alatt áll, ahol több száz zsidó él erősen őrzött körzetekben, 40 000 palesztinnal körülvéve, akiknek mozgása erősen korlátozott.
