Rivlin elnök: Hebron nem a béke akadálya, hanem az együttélés tesztje

Reuven Rivlin izraeli elnök Hebronban - fotó: Amos Ben Gershom / GPO
Reuven Rivlin izraeli elnök Hebronban - fotó: Amos Ben Gershom / GPO

Reuven Rivlin elnök szerint Hebron városa nem a béke akadálya, hanem teszt az izraeliek és palesztinok együttélésére.

Az 1929-es mészárlás 90. évfordulójának alkalmából rendezett konferencián beszélve Rivlin a felosztott városról azt mondta, hogy „A pátriárkák városa a gyilkosság városává vált. Az ősi zsidó közösséget, amely évszázadok óta része volt a városnak, elpusztították.”

„Itt, Hebronban, a pátriárkák városában, egy barlangban, amelyet teljes áron vásároltak, erre a földre való jogunkat igazságos és erkölcsi alapon teremtettük meg, e tulajdonhoz való jog mindig is vitathatatlan volt és lesz” – jegyezte meg az elnök, utalva Ábrahámra.

Reuven Rivlin izraeli elnök Hebronban - fotó: Amos Ben Gershom / GPO
Reuven Rivlin izraeli elnök Hebronban – fotó: Amos Ben Gershom / GPO

„Abban az időben és egészen az 1929-es brutális mészárlásig a város egyike volt a négy szent városnak, állandó zsidó közösséggel, amelyet a Hatnapos Háború győzelme után ismét megújítottak.”

Az elnök elutasította a történészek utóbbi években felvetett állításait az 1929-es zavargásokkal kapcsolatban, hogy azok a cionizmus és a cionisták ellen irányultak, és a lázadók nem akarták bántani a város veterán zsidó lakosait.

„Ezek az állítások teljesen megalapozatlanok. Az 1929-es zavargások minden nemzetiségű és nézetű zsidó ellen irányultak, egyszerűen azért, mert zsidók voltak. Nem tettek különbséget.”

Reuven Rivlin izraeli elnök Hebronban - fotó: Amos Ben Gershom / GPO
Reuven Rivlin izraeli elnök Hebronban – fotó: Amos Ben Gershom / GPO

„Hebron nem a béke akadálya. Ez a zsidók és az arabok együttélési képességének próbája, hogy egymás mellett rendes életet éljenek.”

„Izrael államnak javítania kell a környék minden lakosának életminőségén, hogy biztosítsa Hebron és Kirjat Arba növekedését és virágzását, valamint új lakónegyedeket kell létrehoznia.”

Rivlin ezenkívül megköszönte a zsidó lakosoknak, hogy visszatértek a városba az 1967-es háború után, mondván, „létrehozták és fenntartják a zsidó közösséget odaadóan, szeretettel Izrael földje és Izrael népe iránt.”

Az elnök irodája korábban jelezte, hogy Rivlin nem vesz részt a hivatalos állami megemlékezésen időpont-egyeztetési nehézségek miatt.

Reuven Rivlin izraeli elnök Hebronban - fotó: Amos Ben Gershom / GPO
Reuven Rivlin izraeli elnök Hebronban – fotó: Amos Ben Gershom / GPO

1929-ben muszlim lázadók megölték a város 67 zsidó lakosát. Ma a városban a palesztinok az izraeli csapatok által őrzött telepesek közvetlen közelében élnek, és ez a két fél között folyamatos feszültséget szül.

A Hebron-megállapodás két részre osztotta Júdea és Szamária (Ciszjordánia) legnépesebb városát:

H1: a város 80 százalékát foglalja magában, és teljes palesztin ellenőrzés alatt áll.

H2: izraeli katonai ellenőrzés alatt áll, ahol több száz zsidó él erősen őrzött körzetekben, 40 000 palesztinnal körülvéve, akiknek mozgása erősen korlátozott.