“A korona végén több öreg hal meg depresszió miatt, mint korona miatt (kivéve a szegény olaszokat). Nem az országot kell megpróbálni bezárni, bakker… és nem egyének után rohangászni… mindkettő kivihetetlen és használhatatlan. Agyament utasításokkal, néphülyítéssel és pánikkeltéssel képtelen vagyok együttműködni. Tegnap este próbáltuk kitalálni a barátnőmmel, hogy hogyan dugom ki a seggemet a tetőablakon. Nem azt mondom, hogy nyalogassátok beteg ismerőseiteket! De vegyetek nagy levegőt, jógázzatok egyet, vagy meditációban zümmögve oszlassátok a gondolatokban fészkelő rémületet.” – rendhagyó virológus beszélgetés.

– Prelűd – Vírust kétféleképpen lehet azonosítani:

  1. Molekuláris vizsgálattal (amikor a vírust genetikai felépítése alapján azonosítják)
  2. A szervezet által termelt ellenanyag kimutatásával (amikor a vírus jelenlétére, vagy múltbeli jelenlétére utaló ellenanyagot keresik)

Esetünkben az első vizsgálatot használják a laboratóriumok. Az eredményekből két következtetést kell levonni:

  1. A fertőzöttek száma nagyságrendekkel magasabb, mint a betegeké. (Ez eddig is tudott volt, s ezennel bizonyítást nyert, hogy az izraeliek szervezete ugyanúgy működik, mint másoké.)
  2. A vírus jelenlétének hiánya nem igazolja, hogy az illető nem esett át a fertőzésen. (Avagy továbbra sem tudjuk, hogy mekkora a megbetegedési, pláne a halálozási arány. Ezt csak a második féle vizsgálat eredményeiből lehet kiszámolni.)

Amúgy a Bnei Brak-i vizsgálatok a Diamond Princessnél jobb statisztikával fognak szolgálni a járványról. Ezek az adatok várhatóan benne lesznek majd a történtek után felálló bizottság jelentésében.

– Miért?

– Mert látható lesz belőlük, hogy volt-e értelme az ország megbénításának. (A Diamond Princess főleg idősebb utasai statisztikailag nem jelentenek reprezentatív mintát.) Ja, amúgy épp ez az oka, hogy érdemes pánikot kelteni most, Bnei Brakkal. Hogy tuti erre emlékezzetek majd később.

Hogy?

– Majd a végleges statisztikából, a járvány után. Például egy hagyományos influenzajárványhoz viszonyítva. Persze lehet egy-két gond az adatgyűjtésben, a Bnei Brak-i lakosság jellemzői miatt… pl. a könnyebb esetekről előfordulhat, hogy a rabbikat kéne kérdezni…

– Milyen szám mutatná azt, hogy érdemes volt és milyen, hogy nem? És New York?

– Mindkét kérdésre: egy hagyományos influenzajárvány ottani helyi adataival összehasonlítva, azzal azonos nagyságrendű számból komoly társadalompszichológiai tanulságokat lehet majd levonni. Megjegyzem, az áldozatok számlálását érdemes lesz folytatni a járvány utáni hónapokban. Azokét, akik a vírus gazdasági szövődményeibe halnak bele.

De azt már tudjuk, hogy a fertőzöttek száma több, mint egy rendes influenza esetében. És én abban sem vagyok biztos, hogy minden le van zárva. Sok minden sokféle iparágban, de még a legutóbbi rendelet szerint is egy cég 15 százaléka dolgozhat, sőt, külön engedéllyel 30%.

– Vedd figyelembe, hogy az influenzajárvány érkezése előtt a lakosság jó része már be van oltva. Elsősorban a veszélyeztetett csoportok. És mégis, ugye. Ezért beszélek statisztikáról, és nem abszolút értékekről. Per pillanat közel egymillióan vannak a serut hataaszukánál nyilvántartva (alkalmazottak). Cirka egy órája megnyitották a resut hamiszim maanak-kérő lapját – azóta sem lehet belépni, annyira túlterhelt (vállalkozók). Nekem ezek a dolgok nem azt sugallják, hogy a mesek él és virul…

– Azt nem mondtam. De ezek nem mind munkanélküliek. Hanem hogy ne menjen csődbe a munkáltató, amíg otthon vannak. De vissza a vírusra.

– Apropó “fertőzöttek száma” – ez az, amit nem tudunk (ld. fent). Se most, se az influenzánál. Pontosabban most többről fogunk tudni, mint az influenzánál. Mert ha jól emlékszem, azt nem szokták tesztelni… (Majd ez a dolgozós is egy jó dumcsitéma lesz, de még nincsenek hozzá számok. Még az én saját számom sincs meg, mert nem tudom, hogy 200, vagy 250 sékel maanakot kapok-e.)

– Akkor ha kiderül 1-2 hónap múlva, hogy a betegek száma x-nél kevesebb és meghalt y, valakit fel kell akasztania egy vizsgálóbizottságnak.

– Ad 1 könyörgöm, akasszuk fel! 😍 Ad 2 egészen biztosan többeket fel fog akasztani a jövőbeli vizsgálóbizottság, és egészen biztosan nem szakmai túlreagálás miatt…

– Még mindig nem értem teljesen, hogy egy virológus, aki nem politikus, hogy és mi alapján döntsön, és mi lenne a legjobb választás?

– A járványügy nem demokrácia. Amennyiben szakemberek helyett politikusok kezébe adod ezeket a döntéseket… nos, az eredményt éppen most éljük meg.

Ahogy tűz esetén nem tartotok szavazást az égő épületben tartózkodók között, hogy mikor, merre, hogyan meneküljetek, és nem a lakóbizottság választott elnökét, hanem a tűzoltók utasításait követitek.

Természetesen lehet máshogy dönteni, saját felelősségre, sok sikert hozzá. Vakbélműtét előtt tanácskozhatsz orvossal, rabbival, polgármesterrel és eldöntheted, hogy melyikükre hallgatsz. Tűz esetén meggyőzhetsz még pár embert, hogy de a lakóbizottság elnöke jobban tudja a tűzoltóknál, a többiek attól még megmenekülnek. De ha járvány esetén a politikusokra hallgatsz szakemberek helyett, az mindenkit érinteni fog. Konkrétan járványvédelmi teendőkre vagy kíváncsi?

– Arra, hogy miután megértettük az alap infókat, hogyan kellene eljárni (egy demokratikus országban), és ehhez képest hogy járnak el, és ez járványügyileg miért nem oké?

– Aranyszabályok (valós járványhelyzetre):

  1. készenlét, tudás- és adatgyűjtés
  2. a fertőzés ki-be hurcolásának megakadályozása
  3. adatgyűjtés, elemzés, magyarázat, tanítás
  4. a fertőzött helyeken a megbetegedések mielőbbi felszámolása

1. Nem volt. Sem anyagiakban (felszerelés), sem tervben (ki mikor mit hogyan csinál). A szakembereket távol tartják a dologtól, az Egészségügyi Minisztérium, ezzel az egész jelenlegi felállás szervezése és vezetése… gyakorlatilag a guri haszidok admorjának a kezében van. Megtetézve néhány politikai kampányszakemberrel.

2. Nem volt. Sem az országhatáron, sem a fertőzési gócokban. Járvány esetén nem kezdünk embereket fuvarozni innen oda (“mentőakciók”), pláne nem a világ erősen fertőzött pontjairól (New York-i haredi közösség), és semmiképpen sem az ország még nem fertőzött pontjaira (Olaszországban tanuló diákok a Kineret mellé). Az isten szerelmére, holttesteket sem. Ha úgy döntöttünk, hogy lezárjuk az országhatárt, akkor visszatérési törvény ide meg oda, haragos amszterdami és New York-i közösségek amoda, nincs semmiféle érdek és kivétel. Oké, emberek vagyunk, haza akarunk menni, legyünk humánusak. De a hazaérkező izraeliek nem utazgatnak sehova, pláne nem haza, pláne nem zimmerbe északon (Had Nes, Jeszod haMaala), hanem az országba lépéshez legközelebbi ponton alakított karanténba vonulnak.

Mindezekből remélem látszik, hogy egy országhatár nem légmentes, még itt, ezen a fura, közel-keleti szigeten sem. A járványvédelem ezért kevésbé országhatárokkal, inkább a lakosság veszélyeztetett részeivel, és fertőzési gócokkal dolgozik.

Mindenekelőtt a veszélyeztetett emberekre vigyázunk. A korai adatgyűjtésből tudjuk, hogy az idősebb korosztály és a betegek nehezen birkóznak meg a vírussal. Hermetikusan lezárjuk az idősotthonokat, valamint otthoni karanténba helyezzük az idős, vagy beteg embereket. Ez itt az önkormányzatok, a helyi közösségek területe. Az ellátást megoldjuk.

Tötént egy megbetegedés X helyen? Azt az X helyet lezárjuk. Bnei Brakban a vizsgálatok szerint a lakosság egyharmada fertőzött? Lezárjuk Bnei Brakot. Hermetikusan. Se ki, se be, semmilyen indokkal, a szakmai személyzeten kívül, a megfelelő fekete-fehér rendszerű átjárókon keresztül. A zárlaton belül ellátunk és kezelünk (ld. 4). Általános, országos kijárási tilalom helyett a települések közötti forgalmat minimalizáljuk, különös tekintettel a fertőzött területekről a még nem érintettek felé.

Ha kijárási tilalmat rendelünk el, akkor nem szórakozunk olyan kivételekkel, hogy ima, meg tüntetés, meg mikve. Kijárási tilalmat pedig ott rendelünk el, ahol nincs mit tenni, ld. a nagyvárosokban. Kisebb településeken, megfelelő felvilágosítások és utasítások mellett az égvilágon semmi értelme, és most légyszíves senki se jöjjön nekem a szolidaritással. A kisebb települések csak most kezdenek rájönni, hogy egyszerűen magukra csukhatják a kaput.

A települések fertőzöttségi állapotát szorosan követjük, “mentes” és “fertőzött” jelöléssel. Mentesről mentesre szabad menni, fertőzöttről fertőzöttre is, mentesről fertőzöttre saját felelősségre és csak akkor, ha ott marad az illető. A mentes és fertőzött területeken az élet és a munka zajlik tovább, a kategóriának megfelelő óvintézkedések mellett. Folyamatosan csináljuk a teszteket, a reprezentatív mintavétel szabályai alapján, és mindenhol a helyzetnek megfelelően döntünk.

3. Az adatokat nem pánikkeltésre használjuk. Ellenkezőleg. Nagyon komoly együttműködésre van szükségünk, nem csak a járvány felszámolásához, de az emberek mentális egészségének megőrzéséhez is. Nem szabad ezt még gazdasági katasztrófával is megtetézni.

– Ja, és akkor egységkormány se kell, ugye??

– De. Egységesen szakmai…


– A végén már majdnem képzett amatőr virológus leszek! 🙂

– Zárlat – Na, ez most akkor csemegének direkt neked:

Vannak olyan vírusok, amiknek szervezetbeli jelenlétét az első vizsgálattal sem lehet kizárni. A legjobb példa rájuk a varicella zoster, akit anyaként egészen biztosan jól ismersz te is: ő okozza a bárányhimlőt.

Ennek a kis kurafinak nagyon ügyes rejtőzködő technikája van. Ha a betegség (a bárányhimlő) nagyon enyhe formában zajlik le, a szervezet nem hatástalanítja az összes vírust, a túlélők pedig jól elbújnak a gerinc menti idegdúcokban. Vagyis egyszerű, hagyományos mintavétellel az első féle vizsgálattal nem fogják megtalálni őket, a másik féle vizsgálat pedig maximum annyit mondhat, hogy van ellenanyag, tehát valaha jelen voltak. Az ember zavartalanul éli világát, bárányhimlő kipipálva.

Oszt egy szép napon, akár évtizedekkel később, amikor a szervezet valamiért kicsit gyengébb, a kis rohadékok előbújnak, és az övsömör nevű betegséget okozzák. Az ilyen, akár napokig tünetmentes beteggel érintkező, bárányhimlőn át nem esett egyedek pedig ezennel át fognak esni a bárányhimlőn.

– És ez mit mond a mi kis kedvesünkről, a Covid-19 Sars-138746 élkéiujnlhjh-ról? Ő sem kimutatható majd a gerincdúcunkban rejtező ellenforradalmárként, megvárja, míg 84 éves leszek és leterít?

– Nyugi, jelenlegi kis haverunk nem herpeszvírus, ő ilyet nem tud. De ha idegeskedni akarsz, akkor szívesen hozzáteszem, hogy “egyelőre”. 😆


Vírusról van szó

A vírusok virálisak, ez a lényegük. Egyszerű felépítésű nagy molekulák, amik képesek rávenni bizonyos élő sejteket arra, hogy termeljék őket. Az egyszerű felépítés úgy előny, mint hátrány. Önmagukban, gazdasejten kívül csak aránylag rövid ideig maradnak fertőzőképesek, mert gyakorlatilag nincs semmi védelmük a külvilág hatásai ellen. Minden pillanatban rengeteg vírus van körülöttünk és bennünk, ezzel együtt elég ritkán betegszünk meg tőlük. Az egészséges szervezet védelmi mechanizmusai egyszerűen megbirkóznak velük (ld. evolúció). Nagyon nagy számú vírus egyidejű szervezetbe jutására van szükség ahhoz, hogy betegséget okozzon, amivel az amúgy egészséges szervezet szintén megbirkózik. Ha az adott szervezet eleve gyenge, az gond.
A jelenlegi közellenség egy koronavírus-féle, avagy van neki valami lipidburka. Lipid, vagy zsír, vagyis bármi zsíroldó tönkreteszi. A hagyományos környezeti behatásokon túl (napfény, hő) tehát pl. a kiváló zsíroldóként ismert alkohol is. Jelen esetben a belső használat előnyei ellenére a külső használatról van szó.
Továbbá. Mint tudjuk, az adott vírus az influenzának megfelelő megbetegedést okoz. Felmerül a kérdés, hogy mit szoktunk tenni az évi influenzajárványok előtt? Tudom, tudom, ma már az oltásokra hagyatkozunk, amik meglétével együtt is több tízezren elpatkolunk minden dáthás időszakban. Hmmm… vajon mégis mit tehetünk?
Azokban, akik az eddigieket elolvasták, biztos felmerül néhány ötlet. Olyan dolgok pl., mint az unalomig szajkózott immunrendszer erősítése. Igazándiból nyáron kell erre hangsúlyt fektetni, még a vírusos időszak előtt, hogy a szervezet készen álljon a feladatra. De sosem késő elkezdeni.
Az egészséges immunrendszernek is szüksége van pár dologra a működéshez. Többek között a megfelelő anyagokra a saját felépítéséhez. Amikor sikeresen összegyűjtünk megfelelő számú vírust ahhoz, hogy azok betegséget okozzanak, az immunrendszer már teljes erővel működik, és nagy szüksége van utánpótlásra. Avagy tessenek elkezdeni vitaminokat és ásványi anyagokat zabálni, előnyben részesítve a természetes csomagolást, de az ügy érdekében be lehet segíteni a koncentráltabb bogyóformával is.
A természet további alkotóelemeit is fel lehet használni, azokat, amiket a vírus nem szeret. Napfény, friss levegő… A friss levegő nem a nagyvárosban kinyitott ablakot jelenti. Sőt, a légszennyezés ellenünk dolgozik, többek között az immunrendszer terhelése révén. Avagy ha lehet, ne autóutak mentén fussatok és bicajozzatok.
Az egészséges immunrendszer azt is jelenti, hogy a dolog edzésben van. Úgy a test, mint az immunrendszer maga. Találkoznia kell dolgokkal, hogy megtanulja őket. Vírusfertőzések esetén a steril viselkedés nem csak lehetetlen, és így hatástalan is, de az immunrendszer tanulását sem segíti. Figyelem! Nem azt mondom, hogy nyalogassátok beteg ismerőseiteket! De vegyetek egy nagy levegőt, vagy jógázzatok egyet, vagy meditációban zümmögve oszlassátok a gondolatokban fészkelő rémületet, kinek mi segít. A pánik, a félelem nem segít, ellenkezőleg. A szervezetet is túlterheli (igen, az immunrendszert is), és egyéb, a vírusnál veszélyesebb szimptómákat okoz. Amit mondani próbálok az az, hogy pontosan úgy, mint influenzajárvány idején: ne menjetek tömegbe, tartsátok a távolságot, mossatok kezet, egyetek citromot, és szívjatok friss levegőt.
Ez volt egyéni szinten. Társadalmi szinten:
Nem az országot kell megpróbálni bezárni, bakker… és nem egyének után rohangászni… mindkettő kivihetetlen és használhatatlan. Ahol felülkerekedtek már a járványon, ott sem országokat zártak be, hanem fertőzési gócokat. Mégpedig hermetikusan. El kell magyaráznom a különbséget?