Ne ölj!

A "semlegesítés" gyakorlata ellen

Iyad Al-Hallak meggyilkolásáról szóló cikk a Kan tévécsatornán, https://www.kan.org.il/item/?itemId=71916

A következő írást vitaindítónak szánjuk a jelenlegi egyik legfontosabb politikai ügy, az autista palesztin fiatalember lelövése kapcsán. A kérdés fontosságát jelzi, hogy Beni Ganz alternatív kormányfő-védelmi miniszter a biztonsági szervezetek nevében teljesen szokatlanul bocsánatot kért, és az ügy kivizsgálását ígérte. Várjuk a további cikkeket ebben a témában.

Tamar Zandbergnek, a Merec politikusának szombat esti Facebook bejegyzése azért fontos, mert ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy véget kell vetni a támadók, vagy támadónak vélt emberek azonnali, gondolkodás nélküli kivégzésének, amit “semlegesítésnek” (נטרול) becéznek. 

Az utóbbi időben túl sokan haltak meg így ártatlanul! A késelős merényleteket követően már nem kell valódi fegyver, elég egy kés, csavarhúzó, vagy annak tűnő tárgy, hogy valakit halálos lövés érjen. Nem csak palesztin terroristák, hanem jó-pár, teljesen hétköznapi, izraeli állampolgár is áldozatául esett már ennek a gyakorlatnak.

Alig két hete lőttek agyon nagyon hasonló körülmények között, egy szintén mentális problémákkal küzdő palesztin izraelit a tel-hasomer-i kórház ellenőrzőpontjánál. Vagy  mindannyian jól emlékszünk arra a szintén pszichés problémákkal küzdő bat-jami, Etiópiából származó családra, akik maguk kérték a rendőrség segítségét katonaviselt fiúkhoz, nem is sejtve, hogy ezzel a fiú halálos ítéletét írják alá. Vagy a tavalyi huszonnégy éves fiatal nő esete, akit furcsa viselkedése miatt lőttek agyon a biztonságiak az asdódi kikötő, a késői óra miatt teljesen kihalt bejáratnál, csak mert kocsijával eltévedt, megfosztva szüleit egyetlen gyermeküktől és támaszuktól.

Nem tudom elfelejteni azt a tizennyolc éves palesztin merénylő fiút sem, aki a stúdiónktól alig pár száz méterre lévő hídon késével hadonászott, és egy jól irányzott lövéssel homlokon “semlegesítették”. Trikóján angol szöveg volt: „Engem megölhettek, de a lelkemet soha!”

Egyáltalán nem kellett volna megölni, sem a testét, sem a lelkét, elég lett volna a lábára célozni, vagy valahova deréktól lefelé, hogy elhárítsák a veszélyt.

Rendkívül elszaporodtak az utóbbi években azok a késeléses merényletek, melyekben az egyetlen áldozat maga a merénylő. A Times of Israel, internetes hírportál külön gyűjteményt állított össze erről Késelések / Stabbings/ címszó alatt, összesen 1691 esetet felsorolva.

Véget kell vetnünk ennek a gyakorlatnak. Nem csak azért, mert kontraproduktív, éppen a terrorizmust erősíti, mert a merénylők meghalni jönnek, melyhez ma már nem kell több, mint egy olló, kés, vagy csavarhúzó, és mi beváltjuk reményeiket. Átsegítjük őket az áhított túlvilági boldogságba, családjaiknak pedig társadalmi megbecsülést és megélhetést biztosítunk a pénzjutalommal, amit a palesztin hatóságoktól kapnak a shahidok hozzátartozói. Ez a rutin összeegyeztethetetlen kultúránk erkölcsi alapjaival is, vallásosak és világiak közös értékével, a mózesi kőtáblák hatodik parancsolatával, hogy “ne ölj”!!!

Hallom az unos-untalan elhangzó sematikus válaszokat, hogy inkább ők haljanak meg, mint akár egyetlen ártatlan izraeli. De valójában éppen a kiképzett fegyveres biztonságiak oltják ki a legtöbb életét vagy tévedésből, vagy az ügyben túlzottan is megengedő rendelkezések miatt. A halálos “semlegesítés” gyakorlatilag helyben történő kivégzés, és semmi másra nem jó, mint a terror és a kiszolgáltatottság szülte bosszúvágy levezetésére, tudatalattink mélyrétegeibe visszaszorított gyilkos ösztöneink kiélésére.

Az ollóval kalimpálók, felszólítás előtt elmenekülők, a csavarhúzóval támadók leszerelésére az állig felfegyverzett biztonságiak racionális válasza legrosszabb esetben is a lábon lövés lehetne. És akkor megtudhatnánk tőlük, hogy adott esetben kik beszélték rá őket, miféle terrorkapcsolataik vannak, mi késztette őket a kés, csavarhúzó, vagy olló megragadására. És ezen tudás birtokában nagyobb esélyünk lenne megelőzni, megakadályozni a hasonló történeteket, alapjaiban orvosolva az okokat, ahol csak lehet.

A terror miatti teljesen jogos elkeseredettség feloldására találhatnánk hatásosabb, és főleg morálisabb megoldásokat is, amelyek megőrzik erkölcsi értékeinket és bizalmunkat az izraeli demokráciában.