Ezeréves aranyérméket találtak Jeruzsálemben

Dr. Robert Cole lemér egy aranyérmét, amelyet Jeruzsálem nyugati falánál találak - fotó: Shai Halevi / Izraeli Régészeti Hatóság
Dr. Robert Cole lemér egy aranyérmét, amelyet Jeruzsálem nyugati falánál találak - fotó: Shai Halevi / Izraeli Régészeti Hatóság

Ezeréves aranyérméket találtak Jeruzsálemben – jelentette a Jiszrael Hajom (Izrael Ma) című újság hírportálja hétfőn.

Az aranyból készült érmékre a Siratófal akadálymentesítését szolgáló lift építése közben bukkantak a Templomhegy Heródes-kori nyugati falának közelében. Az építkezés előtt a terepet átkutató, az Izraeli Régészeti Hatósághoz (IAA) tartozó régészek egy kisebb cserépedénybe rejtve találták meg a négy darab 1000 éves aranyérmét.

A Jeruzsálemben talált aranyérmék - fotó: Dafna Gazit / Izraeli Régészeti Hatóság
A Jeruzsálemben talált aranyérmék – fotó: Dafna Gazit / Izraeli Régészeti Hatóság

“Ősi takarékperselyre bukkantunk” – nyilatkozta David Gelman, az IAA szakembere. A korai iszlám korban készült tiszta arany pénzérmék meglepetésként kerültek elő, amikor egy hónap elteltével megtisztították a benne felgyülemlett portól és lerakódástól az ősz elején talált cserépkancsót.

“Az aranypénzek kiváló állapotban őrződtek meg, az írás rajtuk azonnal kivehető volt, amikor előkerültek a cserépből, külön tisztítás nélkül is” – közölte Robert Cole, az IAA érmeszakértője.

Fotó: Dafna Gazit / Izraeli Régészeti Hatóság
Fotó: Dafna Gazit / Izraeli Régészeti Hatóság

“Az érmék meglehetősen rövid időszakot fognak át, a 10. század 40-es éveinek végétől a század 70-es éveiig. Ez viharos politikai változások ideje volt, amikor Izrael földjének felügyelete a mai Bagdad területén székelő szunnita Abbászida Kalifátustól a síita riválisokhoz került, az észak-afrikai Fátimida-dinasztiához, amely ekkoriban hódította meg Egyiptomot, Szíriát és Palesztinát, és a mai Kairóban rendezkedett be.

Ezeket a történelmi eseményeket szinte tökéletesen tükrözik a korsóban felfedezett érmék: két aranydénárt Ramlában vertek a kalifátus területén Al-Fadl al-Mutí kalifa idején (946-974), a másik kettőt Kairóban készítették a Fátimida uralkodók, al-Muizz (953-975) és utódja, al-Azíz idején (975-996).

“Ötven éve először fedeztek fel Jeruzsálemben Fátimida-kori aranykincset” – méltatta Cole a felfedezés jelentőségét. Legutóbb Benjamin Mazar professzor talált az óvárosban, a Templomhegytől délre a hatnapos háború (1967) után végzett nagy feltárások során ebből a korból származó öt érmét és ékszereket.

Négy dénár jelentős pénzösszegnek számított a lakosság többségének, akik akkoriban alapvető létszükségleteiket tudták csak fedezni. Ez az összeg egy kezdő hivatalnok havi fizetését vagy egy egyszerű fizikai munkás négyhavi fizetségét jelentette.

Dr. Robert Cole megvizsgálja a jeruzsálemi nyugati fal közelében talált aranyérméket - fotó: Shai Halevi / Izraeli Régészeti Hatóság
Dr. Robert Cole megvizsgálja a jeruzsálemi nyugati fal közelében talált aranyérméket – fotó: Shai Halevi / Izraeli Régészeti Hatóság

Az átlagemberekhez képest csak keveseknek, maroknyi tisztviselőnek és kereskedőnek volt hatalmas vagyona vagy fizetése. A kincstár egyik vezetője ekkor havonta mintegy 7000 aranydénárt kereshetett, és volt olyan, aki vidéki birtokai után évi százezer aranydénár jövedelemhez jutott.