Élünk, ne izguljatok!

Tegnap este Tel Avivban is megszólaltak a szirénák. Az újépítésű lakásokban, de a nemrég felújítottokban is mint a miénk, van egy bombabiztos szoba. Mi vendégszobának használjuk. Ha nincs rakétatámadás. 

Most épp egy párizsi vendégünknél vendégeskedtünk a shelterben, amíg kinn robbanások rázták a levegőt. 6-8 kisebb és egy nagyobb egészen közel.

A sziréna végén az erkélyről

felnéztünk az égre: kis kerek füstfelhők álltak a fejünk felett és a rakéták ott felejtett csíkjai.

A szirénaszó még el sem halkult, már megszülettek az első izraeli viccek a helyzetünkről, és rakétasebességgel járták körbe a közösségi oldalakat: Az egész világ a koronától szenved, de Izrael már visszatért a rendes kerékvágásba.

- Hirdetés -
Guy Mored karikatúrája

Éjfélkor kikapcsoljuk a tévét, a Vaskupola eredményeivel a tragédiák híreivel, és a háború szóval teli fejjel próbáltunk elaludni.

Három órakor újra felüvöltenek a szirénák. Annyi ideig sem tartott, hogy összekapjuk magunkat.

A fürdőszobaablakon át jól látszott a támadó-rakéta és Vaskupoláé, ahogy elfogja majd felrobbantja a levegőben. Aztán csend reggelig.

A vicceknél és a rakétáknál csak a segítőszándék volt gyorsabb. Észak Izraelből sorra érkeznek a felajánlások. Sokan szívesen nyitják meg a lakásaikat a veszélyben lévő déli családok előtt.

Azt hittem, reggel elnéptelenednek majd az utcák, de tévedtem. A város éli az életét, reggeliznek a teraszokon, munkába menőkkel teli a busz, csak az iskolákban nincs tanítás és a repteret zárták le.

Aggódó kérdések érkeznek, válaszolni kell!

Élünk, ne izguljatok!


Az írás megjelent a Mazsihisz oldalán is.

- Hirdetés -