A Négyzet – 1953 Szépleányok portréi

2022-ben kilencven éves fennállását ünnepelheti majd a Tel-Aviv Művészeti Múzeum. Ezt egy különleges projekttel kíséri a múzeum kilencven héten keresztül, egészen a kerek évfordulói napjáig. A jelenleg online térben zajló projekt a múzeum logóját idézve a Négyzet nevet viseli. A Négyzet oldalán minden héten felbukkan a múzeumi gyűjtemény egy-egy ismert és ikonikus darabja. Kilencven héten keresztül időrendi sorrendben – a múzeum 1932-es megnyitásától a projekt 2022-es végpontjáig – egy-egy alkotást ismerhetünk meg közelebbről. Ebben a sorozatunkban a kilencven alkotásból válogatunk kedvünkre.

Moïse Kisling – Lány piros háttérrel

A Tel-Aviv Művészeti Múzeum történetében egyedülálló helyet foglal el az ismeretlen fiatal nőt ábrázoló alkotás Kislingtől. Ez ugyanis az első festmény, amely nem adományozás, hanem vásárlás útján került a múzeum gyűjteményébe, amikor azt 1931-ben, még a múzeum hivatalos megnyitása előtt Meir Dizengoff közvetlenül a művésztől megvásárolta. Akkor még csak tizenhárom, gyűjtők és művészek által adományozott mű volt a múzeum gyűjteményében.

Moïse Kisling lengyel származású zsidó festő volt, a Párizsi Iskola – École de Paris tagja. 

„Párizs… forrongott, pezsgett, csábító parfüm-, kávé- és hasisillatot árasztott magából. E csáberő ellenállhatatlan volt az Európa keleti felén szárnyaikat bontogató művészlelkek számára, s csak úgy tódultak Párizsba a századelőn, hogy lássák a fény és bűn városát… feltartóztathatatlan áradatként özönlöttek az oroszországi forradalmak miatt vagy a pogromok elől menekülők, illetve az otthoni nyomort párizsira cserélő közép-európaiak, zsidók, magyarok, lengyelek, litvánok, lettek, köztük: Kikoïne, Lipschitz, Krémègne, Chagall, Soutine, Kisling, Zadkine, Blatas, Marevna, Csáky… valamint átmeneti vendégként a Montmartre és a Montparnasse között illumináltan ingázó Modigliani” – foglalja össze az irányzat lényegét Rockenbauer Zoltán.

Kisling ennek a művészhullámnak a részeként érkezett Páriszba 1910-ben, nem sokkal később megkapta a francia állampolgárságot, miután még a francia hadsereg idegenlégiójában is szolgált és részt vett a somme-i csatában is. Ettől kezdve Franciaországban élt, kivéve a második világháború hat évét, amelyet az Egyesült Államokban töltött. Korai párizsi éveiben a város utcáit, különösen a Montmartre-i utcákat, majd Dél-Franciaország tájait festette, de legfőbb témái a nők voltak. A Lány piros háttérrel, amelyet 1928-ban festett, ennek a tipikus példája: finom, kissé melankolikus fiatal hölgy, aprólékosan megrajzolt nagy szemekkel, nyakában selyemkendő, arcán a pír a vörös háttér, szájrúzsa az egyik vörös nyakkendőfolt folytatása. 

Szívmelengetően szép Kisling portréja és még több ilyen alkotás megtekintésére késztet. Nem csoda, hogy a portréfestésnek reneszánsza van, a ma alkotó izraeli művészek is előszeretettel fordulnak a Párizsi iskola stílusa felé. Ilyen például a volt Szovjetunióban nevelkedett, ma Tel-Avivban alkotó festőnők, Zoya Cherkassky , Natalia Zourabova és Anna Lukashevsky Új Barbizon elnevezésű csoportja is. Ők nem csak galériákban, múzeumokban teszik ki az általuk lefestett nők portréit – de még a városi forgalomban is találkozhatunk velük.