2022-ben kilencven éves fennállását ünnepelheti majd a Tel-Aviv Művészeti Múzeum. Ezt egy különleges projekttel kíséri a múzeum kilencven héten keresztül, egészen a kerek évfordulói napjáig. A jelenleg online térben zajló projekt a múzeum logóját idézve a Négyzet nevet viseli. A Négyzet oldalán minden héten felbukkan a múzeumi gyűjtemény egy-egy ismert és ikonikus darabja. Kilencven héten keresztül időrendi sorrendben – a múzeum 1932-es megnyitásától a projekt 2022-es végpontjáig – egy-egy alkotást ismerhetünk meg közelebbről. Ebben a sorozatunkban a kilencven alkotásból válogatunk kedvünkre.
Moïse Kisling – Lány piros háttérrel
A Tel-Aviv Művészeti Múzeum történetében egyedülálló helyet foglal el az ismeretlen fiatal nőt ábrázoló alkotás Kislingtől. Ez ugyanis az első festmény, amely nem adományozás, hanem vásárlás útján került a múzeum gyűjteményébe, amikor azt 1931-ben, még a múzeum hivatalos megnyitása előtt Meir Dizengoff közvetlenül a művésztől megvásárolta. Akkor még csak tizenhárom, gyűjtők és művészek által adományozott mű volt a múzeum gyűjteményében.
Moïse Kisling lengyel származású zsidó festő volt, a Párizsi Iskola – École de Paris tagja.
„Párizs… forrongott, pezsgett, csábító parfüm-, kávé- és hasisillatot árasztott magából. E csáberő ellenállhatatlan volt az Európa keleti felén szárnyaikat bontogató művészlelkek számára, s csak úgy tódultak Párizsba a századelőn, hogy lássák a fény és bűn városát… feltartóztathatatlan áradatként özönlöttek az oroszországi forradalmak miatt vagy a pogromok elől menekülők, illetve az otthoni nyomort párizsira cserélő közép-európaiak, zsidók, magyarok, lengyelek, litvánok, lettek, köztük: Kikoïne, Lipschitz, Krémègne, Chagall, Soutine, Kisling, Zadkine, Blatas, Marevna, Csáky… valamint átmeneti vendégként a Montmartre és a Montparnasse között illumináltan ingázó Modigliani” – foglalja össze az irányzat lényegét Rockenbauer Zoltán.
Kisling ennek a művészhullámnak a részeként érkezett Páriszba 1910-ben, nem sokkal később megkapta a francia állampolgárságot, miután még a francia hadsereg idegenlégiójában is szolgált és részt vett a somme-i csatában is. Ettől kezdve Franciaországban élt, kivéve a második világháború hat évét, amelyet az Egyesült Államokban töltött. Korai párizsi éveiben a város utcáit, különösen a Montmartre-i utcákat, majd Dél-Franciaország tájait festette, de legfőbb témái a nők voltak. A Lány piros háttérrel, amelyet 1928-ban festett, ennek a tipikus példája: finom, kissé melankolikus fiatal hölgy, aprólékosan megrajzolt nagy szemekkel, nyakában selyemkendő, arcán a pír a vörös háttér, szájrúzsa az egyik vörös nyakkendőfolt folytatása.
Szívmelengetően szép Kisling portréja és még több ilyen alkotás megtekintésére késztet. Nem csoda, hogy a portréfestésnek reneszánsza van, a ma alkotó izraeli művészek is előszeretettel fordulnak a Párizsi iskola stílusa felé. Ilyen például a volt Szovjetunióban nevelkedett, ma Tel-Avivban alkotó festőnők, Zoya Cherkassky , Natalia Zourabova és Anna Lukashevsky Új Barbizon elnevezésű csoportja is. Ők nem csak galériákban, múzeumokban teszik ki az általuk lefestett nők portréit – de még a városi forgalomban is találkozhatunk velük.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.