Egzotikus, vaníliás-fűszeres borokat is ittak az i.e. 6. századi Jeruzsálemben egy új tudományos kutatás szerint – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap szerdán.
Az egzotikus, távoli vidékekről Izrael földjére került fűszer-maradványokra Jeruzsálemben, a Dávid városának elnevezett ásatási övezetben bukkantak, az i.e. 6. századi, még a Babiloni fogság előtti időkből származó amforatöredékek cserépmaradványainak tudományos elemzésével.
Ajala Amir, a tel-avivi Egyetem Régészeti és Ókori Közel-Kelet Kultúrák Tanszékének doktorandusza vezette a kémia és a régészet tudományágait ötvöző vizsgálatot a Weizmann Intézet és a Bar-Ilan Egyetem laboratóriumainak bevonásával.
![](https://i0.wp.com/izraelinfo.com/wp-content/uploads/2022/03/boros-kannak-regeszet-restauralas-2.jpg?resize=696%2C463&ssl=1)
![](https://i0.wp.com/izraelinfo.com/wp-content/uploads/2022/03/boros-kannak-regeszet-restauralas-4-1.jpg?resize=696%2C481&ssl=1)
![](https://i0.wp.com/izraelinfo.com/wp-content/uploads/2022/03/boros-kannak-regeszet-restauralas-3.jpg?resize=696%2C522&ssl=1)
![](https://i0.wp.com/izraelinfo.com/wp-content/uploads/2022/03/boros-kannak-regeszet-restauralas-1.jpg?resize=696%2C329&ssl=1)
A legmodernebb technológiákat alkalmazó analízis rávilágított, hogy a babiloni fogság előtt Jeruzsálem előkelői szerették az egzotikus ízeket, és kiváló kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek távoli vidékekkel is.
A vaníliát Délkelet-Ázsiából importálták, s a Júda Királyságban működő borászok ezzel is ízesítették a borokat, hála a több, mint 2500 évvel ezelőtti fejlett, szinte globális nemzetközi kereskedelmi útvonalaknak.
A PLOS ONE című tekintélyes nemzetközi folyóiratban szerdán közzétett tanulmány szerint Jeruzsálem a késő vaskorszakban, a babiloni pusztítással véget érő “első Szentély” kései időszakában nemcsak adminisztratív vagy vallási, hanem gazdasági szempontból is jelentős helyi központ volt.
A kutatások alapját a Dávid városában talált több tucat, nagy, 30 literes kerámiaedény jelentette, melyeket Jeruzsálem lerombolása során törtek össze a babiloni hódítók i.e 586-ban.
A cserépszilánkok maradványait molekuláris elemzésnek vetették alá, s bort, olívaolajat, és három, a vaníliában megtalálható molekulát is találtak. A vanília ebben a korszakban luxusnak számított, s csak az akkori elit köreiben fogyasztották.
Korábban találtak már vaníliát középső bronzkori, i.e. 1700-1600 körüli kánaáni maradványokban is Meggidóban, s ennek alapján már akkoriban is léteztek kiterjedt, Közép-Ázsiát is elérő kereskedelmi kapcsolatok.
![](https://i0.wp.com/izraelinfo.com/wp-content/uploads/2018/05/shiri-zsuzsa_1.jpg?resize=100%2C100&ssl=1)
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója