Diadalmenet vagy ámokfutás? A hatodik Netanjahu kormány első száz napja

– Eran Ecion, a nemzetbiztonsági tanács volt elnökhelyettese, üdvözlöm. Ha ma is hivatalában lenne, és jelen lenne a kabinet ülésén, mit javasolna?

– Először is azt mondanám, amit mondhatnak is ott, és ami nem kellemes, főleg, ha a vezetőknek mondod:
Ugye megmondtuk? Hónapok óta mondtuk, évtizedek óta először emlékszem ilyesmire, figyelmeztettek erre újra és újra. Kiszivárogtak ezek a figyelmeztetések. Nálatok is millió felvétel van erről, a katonai tudósítók az utóbbi hónapokban éppen erre figyelmeztettek. Megmondták, hogy a veszélyes ramadán hónaphoz közelítünk, mondták, hogy Irán érdekében áll, hogy az összes külső ellenség felismerte a belső gyengeséget, mondták, hogy Irán hálózatot működtet, a Hezbollah, az Iszlám Dzsihád, és tárgyal a Hamasszal is, mondták, hogy ez minden irányból fog jönni, mindezt elmondták.

– Ön szerint szemet hunytak ez előtt?

– Szerintem sokkal rosszabb.

– Mire gondol?

– Részben szemet hunytak, mert tudjuk, hogy mivel foglalkozik a kormány…

– Mi az, hogy rosszabb?

– Emlékezetem szerint az utóbbi évtizedekben először hasonló az érdeke az ellenségeinknek és a kormány bizonyos részeinek.

– Azt gondolja, hogy a kormány egy részének érdeke Izrael lángba borítása?

– Összecsapást akarnak, mert ez segíti a céljaikat. Tetteik ezt bizonyítják. Másként mivel magyarázza azt a tényt, hogy hónapokon át, mint mondtam, figyelmeztetések voltak minden részről, s ezeket elhessegették. A biztonságpolitikai kabinetet nem hívták össze. Nem változtattak a napirenden. A rendszerváltó törvénykezést nem állították le.

– Mivel magyarázza ezt? Ezen a ponton most mit kell Izraelnek tennie?

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.