Yoav Kish oktatási miniszter folytatja a felsőoktatási rendszer átvételére tett kísérleteit. Az egyetemek vezetőinek mai (kedd) leveléből kiderül, hogy Kish a múlt hónapban tájékoztatta őket arról a végső szándékáról, hogy Prof. Gidi Sapirt a Bar Ilan Egyetemről nevezi ki az egyetemek képviselőjének a Felsőoktatási Tanácsban (Council for Higher Education in Israel – héber: המועצה להשכלה גבוהה).
A kinevezésre annak ellenére került sor, hogy az egyetemek ellenezték Sapirnak, a vallásos Kohelet Fórum egyik alapítójának a kinevezését, és elutasítják, hogy ő legyen a képviselőjük. Emellett Kish bejelentette, hogy Ehud Duchovni professzort, a Weizmann Intézet munkatársát kívánja a Felsőoktatási Tanács tagjává nevezni. Duchovni egyike annak a 12 oktatónak, akik tavaly novemberben aláírták a kormány rendszerpuccsát támogató petíciót, válaszul az akadémia több száz oktatója és szakértője által a puccs ellen benyújtott petíciókra.
Egy másik Kish jelölt a Tanácsba Prof. Limor Samimian-Darash , a Héber Egyetem Közpolitikai és Kormányzati Iskolájából, aki korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök tanácsadója volt a korona-korszakban, támogatását fejezte ki a rendszerváltás mellett, és bírálta az ellene irányuló tiltakozást az Israel Hayomban megjelent rovatában.
Az egyetemi vezetők Kishnek küldött levelében ez áll: „Abból, ahogyan Ön eljárt, úgy tűnik, hogy cselekedetei idegen és helytelen megfontolásokon alapulnak. Az összes, Ön által javasolt jelölt azzal a politikai jobboldallal azonosul, amelyhez Ön is tartozik. Nyilvánvaló, hogy politikai hovatartozásuk szempont volt, sőt döntő szempont. Ez egy helytelen és érvénytelen megfontolás. Ez túlmutat a törvényben részletezett legitim megfontolásokon, és valós aggodalmat kelt a Felsőoktatási Tanács politikai kisajátításától – és ezáltal az akadémiai szabadság megsértését jelenti.
A levélben az egyetemek azt követelték, hogy Kish vonja vissza döntését, mivel szerintük az törvénybe ütközően született, anélkül, hogy konzultált volna velük, és anélkül, hogy megvizsgálta volna azokat a jelölteket, akiket ők javasoltak képviselőiknek a Tanácsba.
A közelmúltban Kish megpróbálta elérni, hogy a Felsőoktatási Tanács magánfőiskoláinak képviselőjét, Prof. Dudi Schwartzot hagyják jóvá a tanács alelnöki posztjára, aki az egyetemek álláspontjával ellentétben megbízott elnöki posztot tölt be. Végül Kish nem szerezte meg a szükséges többséget a közgyűlésben a kinevezés jóváhagyásához, annak ellenére, hogy rendkívüli módon két szavazás is történt az ügyben.
A Felsőoktatási Tanácsról szóló törvény értelmében az oktatási miniszter látja el a tanács elnöki tisztét, és neki kell kineveznie a Tanács tagjait, de kétharmaduknak „státusszal” kell rendelkeznie az adott területen, és a kinevezésekre csak a felsőoktatási intézményekkel való egyeztetést követően kerülhet sor. A Felsőoktatási Tanácsban kialakított eljárás szerint az oktatási miniszter valamennyi felsőoktatási intézményhez fordul, és felkéri őket képviselőik tanácsba jelölésére, majd ez alapján állítják össze a jelöltlistát.
Az egyetemek vezetőinek bizottsága a miniszternek küldött levelükben a határozat visszavonását követelik. A levélben többek között az szerepel, hogy Kish kirívóan megsértette a törvényben meghatározott konzultációs kötelezettséget, ezért döntésében súlyos hiba van.
Az oktatási miniszter válasza a levélre: „Az egyetemi bizottságok vezetői újra és újra úgy döntenek, hogy a közpénzeket alaptalan jogi eljárásokra pazarolják, ahelyett, hogy ezeket a forrásokat a hallgatókra fordítanák.
Az ‘akadémia haláláról’ szóló agyonunt kijelentéseket a legutóbbi oktatási miniszterek mindegyikének elmondták. Azt javaslom, hogy az egyetemek vezetői kezdjenek el az akadémiával foglalkozni, és hagyjanak fel az üres szlogenekkel.
A Felsőoktatási Tanács tagjainak kinevezési eljárása a törvénynek megfelelően zajlott, és én továbbra is az izraeli akadémia hallgatóinak, oktatóinak és kutatóinak érdekében fogok eljárni.”
