Eddig csak naptári ünnepnapokra – Jom Kipur, Hanukarácsony, Függetlenség napja – készítettünk „művészi”-t, de akárhogy is végződik majd ez a háború, ami október 7-én történt, az Izrael, de talán a diaszpóra zsidósága számára is történelmi, sorshatározóan tragikus esemény, és bizonyára még nagyon sokáig megemlékezünk róla.
„Bárcsak ne kellett volna megfestenem” – mondta Zoya Cherkassky-Nnadi, a legfigyelemreméltóbb kortárs izraeli művészek egyike, amikor a Calcalist magazinban szembesítették azzal, hogy a közösségi médiában a napokban kitett festménye hihetetlen népszerűségre és rekordszámú megosztásra tett szert.
A festmény (30×30 cm) egy családot ábrázol: szülők, nagyszülők, gyerekek és egy csecsemő van összezárva, rettegve lapulnak, fejük felett egy koponya reprezentálja a halálos veszélyt. Azonnal szembetűnik, hogy a művet Pablo Picasso „Guernica” című festménye ihlette. Picasso is a hírekből értesült a baszk városban 1937 áprilisában a nácik által végrehajtott bombatámadásban megölt és megsebesített polgárok ezreiről. A mészárlás ihlette festménye a háború által okozott öldöklés és pusztítás egyik leghíresebb szimbóluma.
Cherkassky hasonlóképpen reagált: „Amikor megláttam a tévében az eseményekről készült tudósításokat, egyből a Guernica jutott az eszembe, és ki is tettem a képet a közösségi médiában. Állandóan csak ez járt az eszemben, és végül úgy döntöttem, elkészítem a saját Guernicámat, ami nem akar teljesen hű maradni az eredetihez. Egy barátom azt mondja, nem látni rajta eléggé a borzalmakat. De a lámpából, ami az egyetlen, amit az eredeti festményből meghagytam, rengeteg iszonyat sugárzik. Bárcsak ne kellett volna megfestenem… De úgy döntöttem, hogy megfestem az embereket és az áldozatokat. Vezetőink nincsenek, a hős állampolgárok a mi vezetőink.”
Zoya már eldöntötte, ez a képe is egy sorozat része lesz, amit a második világháborút idéző realista stílusban fog elkészíteni, és annak ellenére, hogy későbbi keltezésűek, mindegyiket az október 7-i dátummal fogja jelölni, mivel „ugyanazt a pillanatot ábrázolják ezek a festmények – tehát ennek így kell lennie.”
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
