A gyilkosság horrorisztikus tettének zsidó fogalmát hajítják a messianisztikus őrület szennyvizébe, a miniszterelnök által bíztatva, aki az elkövető családját vigasztalja, hallgatólagosan igazolván Azaria cselekedetét.
Elor Azaria elítélése egy palesztin támadó megöléséért, maga egy izraeli tragédia. De felszínre hoz egy rabbinikus és zsidó etikai fricskát, annak minden ízléstelenségével.
Tragédia az, amikor egy esemény, ami nem kell, hogy megtörténjen, elkerülhetetlenül megtörténik. A vád meggyőzően bizonyította, hogy Azariának nem kellett volna lelőnie Abdel Fattah Al-Sharifet ahhoz, hogy megmentse a saját, vagy bárki más életét. Sőt, az Izraeli Honvédség, az IDF kiképzését és a hadsereg eljárásait semmibe vette Azaria azon elhatározása, hogy megöli, sőt meggyilkolja Al-Sharifet.
Mindebben az Izraeli Honvédség etikája a rabbinikus tanítást követi, és néhány fontos szempontból belőle származik, ami gyakran cselekvésre utasít, de jutalmaz is, sőt, még kiváltsággal is díjaz, korlátoz, tilalmaz. Így egy terrorista lelövése olyan kötelezettség, amely szükséges, ha ez személyi sérülések elkerülése érdekében történik, vagy ha az azt megelőző aktus során, több kár keletkezett. Ez nem kérdés. De a terrorcselekmény befejeződése és az elkövető megfékezése után, neki ártani, gyilkosság.
Korábbi írásaink a témában:
- Hagai Ben-Ari egy hős. El-Azaria pont az ellenkezője
- A katonai bíróság ellen uszítókat tartóztattak le
- Bűnösnek találta a bíróság emberölésben a magatehetetlen palesztin késelőt agyonlövő izraeli katonát
- Ítélethirdetés az Azaria ügyben – percről percre
- Ki a bűnös? Elor Azaria megtöri a hallgatást?
Az Izraeli Honvédség és a rabbinikus etika egyetért ebben a kérdésben. A meta-feltevés az, hogy nem számít, hogy milyen utálatos a terrorista szándéka, és nem számít a mi dühünk, tilos ölnünk és az aktus révén gyilkossá válnunk. A Halakha ebben a tekintetben abszolút és mivel az ember nem Isten, tilalom köti. És csak a tilalom útján demonstrálja az ember a benne lévő isteni szikrát. Ez a törvény olyan abszolút, hogy a goszeszek (haldoklók) esetében a vég felgyorsítása is gyilkosság. Bármelyik Talmud-Tóra diákgyerek ismeri ezt a törvényt. És minden becsületes rabbi elismeri, hogy a bíróság döntése abszolút igazságos, és teljes összhangban áll a Halakhával.
Azok a rabbik, akik mást mondanak, vagy akik továbbra is hallgatnak a tragédia illetve az ízléstelen fricska cinkosai. Osztoznak Azaria tettében, átgázolnak a tilalmon és figyelmen kívül hagyják a korlátozást, amelyet az IDF saját harci etikája és a dinéj rodef halakhája (az üldöző törvényei) valójában tanít.
Azok a rabbik részei a nem annyira rejtett, sőt zajos rasszizmusnak, amely áthatja a jesiváink (hittudományi főiskoláink) bét midrásait (tanulótermeit) és az eszmecseréinket. Fiatal vallásos, szolgálatukat kezdő emberek, ezeket az üzeneteket állandó jelleggel hallgatják. A bíróságon a Mavet laAravim (halál az arabokra) bekiabálások nem idegen a füleiknek. A messianisztikus képzetek táplálta zsidó történelmi apokaliptikus pillanat, a tilalmat félretolja. És vele a gyilkosság horrorisztikus tettének zsidó fogalmát hajítják a messianisztikus őrület szennyvizébe, a miniszterelnök által bíztatva, aki az elkövető családját vigasztalja, hallgatólagosan igazolva Azaria cselekedetét.
Csak megköszönni tudjuk a világi (nem vallásos) Maya Heller bíró tiszta gondolkodását, ami az igazságos ítélethozatalhoz vezette, Tom Na’aman századparancsnok bátor tanúvallomását, és a vádolt szervezet a B’Tselem kameráinak, melyek elkapták a kellemetlen igazságot. Ha nem mindegyiküknek van igaza, akkor hol rejlik az igazság?
Az Izraeli politikai vezetők és néhány spirituális tanító egységre felszólító szánalmas felhívásai, ezen morális pillanat kiáltására bezáruló süket füleiket igazolják. „Egység” könnyen van és gyakran meg is indokolja a csőcselék színvonalát és az ő etikailag felháborító viselkedésük tolerálását. A bírósági döntés támogatásának a mi igényünket, az igazságot, mint alapvető értéket kell igazolnia. Sehol nem szerepel a Bibliában, hogy „Az egységet, a tiszta egységet, kövesd!”, hanem olyan parancsolat, sőt könyörgés szerepel benne, hogy „Az igazságot, a tiszta igazságot kövesd.” (Mózes 5. 16:20 sic.).
Nem nekem kell a terrorista halálát gyászolnom – nem vagyok annyira szent. De gyászolhatom az erkölcsösség halálát, melyet vallási vezetők pártfogoltak és sürgettek, ugyanazok, akik az Azaria elleni meggondolatlan gyűlölet magjait elültették. Megszaggatom ruhámat a Chillul HaSemért (Isten nevének meggyalázásáért), mert e feltételezett Tóra tanítóknak soha egy toleranciával kapcsolatos szó sem hagyja el a száját, kivéve néhány homályos és korlátozott szóalkotást, amelyek csak (egyes) zsidókat irányoznak magukba foglalni. A jobboldali vezetők felszólításai, köztük Izrael miniszterelnökéé az azonnali kegyelemért, mutatják meg azt, hogy ők semmibe veszik az igazságosságot és a Tórát.
Azaria tettei és azok védelme, az állítólag ortodox halakhikus zsidók által, kétségtelenül mások által zsidó terrorizmus utánzását váltják majd ki és további tömegek nagy csodálatát is. Más fiatalok, akik csodálják a Tóra azon nagyszerű tanítását, miszerint az embert az Isten a saját képmására alkotta, csodálkoznak majd, hogy miért maradnak a Halakha paramétereiben, amikor a saját tanáraik oly világosan kigúnyolják az alapelvet.
Azoknak, akik csodálják Azariát és igyekeznek felülmúlni vagy megvédeni őt, csak azt tudjuk mondani: Ez nem a Tóra útja! Azoknak, akik elhagynák a Tórát, én csak arra hivatkozom, hogy vissza kell állítaniuk a Tóra igazi dicsőségét. Ön és mi ennél jobbat érdemlünk.
Daniel Landes rabbi Talmud- és teológia tanár Jeruzsálemben. A közelmúltban a Forward magazin a 2016-os év 50 befolyásos vezetője közé választotta.
Forrás: Haaretz – 2017. január 5. 02:00
Mint minden, a Vélemény rovatban megjelent cikk, az itt közölt írás is kizárólag a szerző magánvéleménye, nem feltétlenül tükrözi az Izraelinfo álláspontját.
Az izraelinfo.com szerzője, az Új Kelet újság főszerkesztője