„Talán azt hiszi valaki, hogy nehézséget fog okozni, hogy nincs közös nyelvünk. Hiszen nem tudunk egymással héberül beszélni. Ki tud közöttünk annyit héberül, hogy ezen a nyelven egy vasúti jegyet válthasson magának? Mégis nagyon egyszerű dolog. Mindenki megtartja azt a nyelvet, amely gondolatainak kedves hazája” – írta Herzl Tivadar a Zsidó állam című könyvében, mert azt nem is álmodta, hogy az akkor már több mint 1600 éve halott nyelvnek számító, szinte kizárólag liturgikus célra használt héber egy leendő állam állampolgárai által beszélt nyelv lesz.
Ma, a héber naptár szerint tévét hónap 21. napján ünnepeljük a héber nyelv napját, mivel erre a napra esik Eliezer Ben-Jehuda születésnapja.
Ben-Jehuda a cári Oroszországban született 1858. január 7-én Eliézer Jichák Perlman néven. Vallásos nevelésben részesült, az akkori szokás szerint már hároméves korától héderbe, iskolába járt. Később a lettországi Dünaburgban tanult tovább, ott került először kapcsolatba a cionizmussal és jutott arra a következtetésre, hogy a héber nyelv megújulása fontos alappillére lehet az Izrael földjén megalakuló államnak, ahova majd a világ zsidósága kivándorol. Később, párizsi orvosi tanulmányai során nem csak a cionista ideológia követőjévé, de annak szószólójává, gyakorlati kivitelezőjévé is vált, szívügye pedig a zsidó nemzeti nyelv megteremtése lett.
Cselekvési terve három, általa sűrűn hangoztatott szlogenben foglalható össze: „Hébert az otthonba!”, „Hébert az iskolába!”, valamint: „Szavakat, szavakat, szavakat!”
Feleségével 1881-ben érkezett az akkori Palesztina földjére, s attól kezdve kizárólag csak héberül beszéltek, gyermeküket is csak héberre tanították, amihez viszont új szavak megalkotására is szükség volt, így születtek például a „fagylalt”, „baba”, „bicikli” szavak. Fiuk, Ben Cion Ben-Jehuda (Itámár Ben Ávi) volt az első modern héber (ivrit) anyanyelvű gyermek.
Tankönyvek kiadásán, az akkori jisuv gyerekeinek tanításán keresztül Ben-Jehuda a családokba is becsempészte a héber nyelvet. A felnőttek hatékonyabb bevonása érdekében újságot alapított, ezzel elérve, hogy a zsidók mindennapi témákról héberül olvassanak. Az újságot használta fel további új szavak bevezetésére is. Így kerültek be a hétköznapi nyelvbe például az „újság”, „előfizetés”, „divat” szavak. A héber nyelv élővé tételének érdekében héberül beszélő társaságokat alapított, melyekben a tagok mindennapi témákról héberül társalogtak. Követői arra is elkötelezték magukat, hogy ha az utcán nem héberül beszélő zsidót látnak, akkor szigorú hangnemben felszólítják: „Héber, beszélj héberül!”
1913-ban Ben-Jehuda és követői „nyelvi háborút” indítottak a megújult héber nyelvért a palesztinai zsidó oktatási rendszerben. A vita azzal kezdődött, amikor a Technion egyetem létrehozásának finanszírozását az alapítók ahhoz kötötték, hogy az intézmény nyelve héber legyen, majd továbbterjedt a többi helyi oktatási intézményre, és végül a héber nyelvet forszírozók győzelmével zárult. Ben-Jehuda arról is sikeresen meggyőzte az akkori brit főbiztost, Herbert Samuelt, hogy a hébert a palesztinai brit mandátum három hivatalos nyelvének egyikeként ismerje el.
Ben-Jehuda nevéhez fűződik az első héber szótár elkészítése és számtalan, ma is használt új szó bevezetése, amelynek kivitelezéséhez megalapította a mai Héber Nyelvi Akadémia ősét, a Héber Nyelvi Bizottságot. Tanárok, írók, nyelvészek, ismert közéleti személyiségek csatlakoztak munkájához.
Habár Ben-Jehuda kezdeményezése kezdetben kilátástalannak tűnt – a legenda szerint húsz évvel Palesztinába költözésük után felesége még csak a tizedik héberül beszélő családnak sütötte az ezért járó jutalomtortát –, további húsz év elteltével, 1920-ban a hébert már húszezren beszélték, 1922-ben hivatalos nyelv lett Palesztinában, és 1948-ban Izrael Állam függetlenségét már héberül kiáltották ki. Ma a héber nyelvet közel tízmillióan beszélik, olvassák, írják.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
