A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
Az egyik örök kérdés: a nápolyi héberül ופל (vafel) vagy בפלה (bafla)? Hadd javasoljuk, hogy ezek helyett legyen inkább אפיפית (afifit)!
Az idegen nyelvű név eredetileg וָפֶל (vafel), így szerepel a héber szótárakban is. A germán nyelvekből származik, a hollandban Wafel, a németben Waffel, a flamandban pedig Waffer alakban található meg. Oroszul egyes számban vaflának ejtik, innen származhat a héber וַפְלָה (vafla), többes számban ופלות (vaflot). Nem tisztázott, hogy a b-vel ejtett בפל (bafel) és בפלה alakok hogy jöttek létre; elképzelhető, hogy elterjedésükben közrejátszott a Hagasas Hachiver társulat „Besorozott autó” című jelenete a hatvanas évekből, melyben elhangzik a bafla szó is.
Akár így van, akár nem, ez jó alkalom arra, hogy emlékeztessünk: a nápolyi héber neve valójában אפיפית (afifit), amely 1938-ban tűnt fel először, a Héber Nyelvi Bizottság által összeállított konyhai kifejezések szótárában. A szót az אפ”י (לאפות; sütni) tőből alkották; a פ kettőzése a kicsinyítést szolgálja, jelentése tehát: „kis süteményféle”.
Most már csak azt kell eldöntenünk, hogy melyik a finomabb: a csokis vagy a citromos nápolyi?
Olvasószerkesztő, rovatvezető
