Mi köze a Dávid-csillagnak a héber ABC-hez? Nem túl sok, de ami van, az is éppen elég érdekes.
A mai héber ABC a második szentély idejéből származik. A korabeli Izrael földjén általánosan használt arámi nyelvből fejlődött ki, és az előtte használatos óhéber írásmódot váltotta fel.
A Dávid-csillag eredete homályba vész. Az egyik zsidó hagyomány szerint Dávid király katonáinak volt pajzsára vésve a szimbólum. Ez összefügg a héber nevével is: Magen David, azaz Dávid pajzsa (védelme).
A középkori Wormsban élő Eleazar rabbi viszont tudni vélte, hogy azokra a pajzsokra bizony a Menora volt ráveretve.
Akárhogy is van, származási helye bizonytalan: a Dávid-csillag motívumot az ókori Távol-Keleten és a Közel-Keleten egyaránt használták. Nem utolsó sorban pedig a korai muszlim kultúrában is megtalálható volt.
A második szentély fennállása alatt sok korabeli zsinagógát díszítettek vele, de úgy tűnik, hogy minden különösebb zsidó jelentéstartalom nélkül: egyéb népszerű „nemzetközi” motívumokkal keverve, nem pedig a hellenisztikus kor kifejezetten zsidóként számon tartott szimbólumai közt.
Az utóbbi néhány évszázad alatt viszont a Magen David egyértelműen zsidó jelképpé vált.
Izrael újjászületésével létrejött a teljes szintézis: mára a Dávid-csillag és az Alef-bet végérvényesen egybeforrt a zsidósággal.
A feltámadt ország zászlaján ott lobog a Magen David, s Izraelben az egykor már csak liturgikus funkciót betöltő héber nyelv antik betűi is új életre keltek.
Pedagógus, tanár Jeruzsálemben, az Izraelinfo állandó szerzője
