Azt írja az újság… hogy egy pszichológus rendszeresen csoportfoglalkozást tart szingli lányoknak, ahol azt beszélik meg, hogy hányadik randi után szabad felmenni a fiúhoz, esetleg felhívni őt a saját lakásba, már ha van ilyen. Általában annyi vélemény van, ahány résztvevő, ezért most én szeretnék egy kis útravalót adni a kezdő és haladó randizó lányoknak, Tőlem – Nektek.

Először is szögezzük le, hogy a ma szokásos internetes ismerkedés, levelezés, csetelés illetve a telefonbeszélgetések semmiképpen sem számítanak randiknak. Csak a személyes találkozásokat számoljuk.

Az első randit a legritkább esetben folytassuk az ágyig. Azért egy ismeretlen férfi ismeretlen lakásába felmenni mégis gáz. Ám ha a fiú annyira tetszik, rátermettnek látszik és megfelelő lakásunk is van, akkor talán érdemes kipróbálni az élményt. Azt adottnak vehetjük, hogy a fiú benne lesz a dologban. Ilyen esetre számítva három dologra mindig ügyeljünk: hagyjuk a lakást teljesen rendben, legyen otthon óvszer és biztos ami biztos, egy pisztoly.

Amennyiben az első randin nem történt meg, akkor a másodikon semmiképpen se erőltessük a dolgot. Ez olyan benyomást kelt, mintha az első találkozáskor nem tudtunk volna dönteni, és most igyekeznénk jóvátenni a hibánkat. Nem ajánlott. A találkozást inkább használjuk ki a fiú megismerésére, és a viselkedésünk természetes módon vezesse a fiút arra, hogy búcsúzáskor ragaszkodjon a következő találkozáshoz.

A harmadik randi a legérdekesebb. Ez általában egy-két héttel a megismerkedés után szokott megtörténni. A népi bölcsesség szerint a harmadik találkozás az, amelyik után a pár már annyira megismeri egymást, hogy elkezdődhet a teljes intimitás. Persze ez egyáltalán nem kötelező, ha pedig a fiú nem tart ki tovább, akkor nyilván nem is volt komoly az ügy.

A következő lépcső az egy hónapos ismeretség, addig úgy nyolcszor-tízszer találkozunk. Ennyi idő alatt már nyugodtan határozhatunk, és a természetet is a megfelelően lehet időzíteni.

Ennél hosszabb várakozás azoknak a pároknál szokás, akiknek a testi kapcsolathoz a szoros lelki kapcsolat is szükséges. Ezzel sincs semmi baj, a fontos, hogy mind a két fél ugyanezt akarja.

A lényeg az, hogy a döntést azért és úgy hozom meg, ahogy nekem tetszik. Nem kell folyton azzal foglalkozni, hogy azt mérlegeljük, hogyan felelünk meg a másiknak.

De persze ez is egy olyan tanács, amit könnyebb adni mint megfogadni, én is így vagyok vele. Ezért ha már minden kötél szakad, íme, egy szerelmi bájital recept:

Hozzávalók:

  • fél liter vörösbor,
  • 3 teáskanál rózsaszirom,
  • 2 teáskanál fahéj,
  • 2 teáskanál hibiszkusz,
  • 1 teáskanál kardamom,
  • 1 vaníliarúd,
  • 2 teáskanál szegfűszeg,
  • fél citrom leve,
  • egy egész narancs leve,
  • kevés méz
  • és 1 piros gyertya.

Elkészítés:

  1. Meggyújtjuk a gyertyát
  2. A bort egy lábasban felforraljuk.
  3. Egyenként hozzáadjuk a fűszereket, a gyümölcsök levét és a mézet, és közben arra gondolunk, hogy milyen összetevőket adunk mi a szerelmi kapcsolathoz.
  4. Hangulatos beszélgetés közben a párunkkal együtt megisszuk.

Harapós demi-vierge, kinek a jelszava: a regényeket nem írni, hanem csinálni kell