Görög nyelvű szamaritánus mozaikot találtak Izraelben

mozaik gorog samaritanusok szamaritanus padlo_1
Kilátás a szőlőprésre és a mellette lévő mozaikfeliratra - fotó: Yitzhak Mermelstein / Izraeli Régészeti Hatóság

Ötödik századi görög nyelvű szamaritánus mozaikszöveget találtak régészek Izrael középső részén – jelentette szerdán a helyi média.

A Háárec című újság értesülése szerint a Saron-vidéken lévő Cur Natan izraeli településen egy új lakónegyed építése előtti régészeti leletmentésen találták az értékes, igen ritka maradványt, amely egy jómódú gazda borászatát díszíthette.

Az ősi szőlőprés szomszédságában kiváló állapotban megmaradt mozaik-felirat egy bizonyos Adios mester számára kér áldást. “Egyetlen Isten, segítsd Adios mester csodálatos gazdaságát, ámen” – olvasható a két és fél méter széles, és egy méter magas feliraton Lea Di Segni, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzorának fordítása szerint. 

A közösségek tiszteletreméltó, idősebb tagjait nevezték mesternek, és régészeti, történelmi bizonyítékok is alátámasztják, hogy Adios gazdag szamaritánus földbirtokos volt. Korábban végzett ásatások a közelben feltártak egy ősi szamaritánus zsinagógát is, amelyet a 6. században keresztény templommá alakítottak, nem sokkal a térség szamaritánus településeinek virágzása után.

Az ezen a héten véget ért ásatásokat vezető Hagit Torge elmondta, hogy ez a második szamaritánusokhoz köthető, Izraelben fellelt szőlőprés, amelynél áldást kérő szöveget is találtak. Az elsőt néhány évvel ezelőtt a Herzlia melletti Appolóniánál tárták fel. 

A bizánci birodalom ötödik századi korszakában olyannyira divatos volt a Szentföldről származó bor, hogy Cipruson is hamisították, vagyis az ott készült nedűt is szentföldiként próbálták piacra dobni.

A szamaritánusok saját hagyományuk szerint Izrael királyságának azon részét képezték, akiket nem hurcoltak el babiloni fogságba az asszír hódítók a Kr.e. 8. században.

mozaik gorog samaritanusok szamaritanus padlo
Bizonyíték a szamaritánus településra a Saronban. Az ősi feliratot megvédő munká közben – fotó: Raleb Abu Diab / Izraeli Régészeti Hatóság

A Biblia és a zsidó hagyomány szerint viszont Babilóniából telepítettek át lakosokat az Izraeli Királyságba. Az utóbb betelepített lakosokat az ott maradt zsidókkal együtt szamaritánuksonak nevezték.

Különállásukat jelzi, hogy amikor a perzsák megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére, és a szentély felépítését a lerombolt első szentély helyére Jeruzsálemben, akkor – noha a szamaritánusok felajánlották segítségüket – azt a második templom építői nem fogadták el.

A szamaritánusok nem ismerik el a zsidó vallás babiloni fogság idején formálódott tanait, hanem csakis Mózes öt könyvét, és a jeruzsálemi elutasítás után saját, külön szentélyüket építették fel a Garizim-hegyen Szamariában.

A Bizánci birodalom keresztény hitre tért császárai megpróbálták őket is kereszténnyé tenni, de ez ellen az ötödik század végétől lázadásokkal és felkeléssel tiltakoztak, mire válaszul lerombolták legfőbb szentélyüket, és egy bizánci templomot építettek a helyére a Garizim-hegyen.

A középkor óta a szamaritánusok száma folyamatosan csökkent, jelenleg mindössze néhány százan élnek a Palesztin Hatóság területén, a Garizim-hegy oldalán saját falujukban, valamint egy csoportjuk Izraelben, Holon városában.

Szamaritánusokról itt is írtunk, meg itt is, meg itt is.