A Golán-fennsík különleges geopolitikai helyzete miatt Izrael számára igen fontos stratégiai szempontból, és az 1967-ben elfoglalt területek közül ez a legegyszerűbben integrálható terület.

A Golán-fennsík Izrael északkeleti határán, a Kineret tó, más néven Genezáreti- vagy Tiberias-tó keleti partjánál fekvő, ezernyolcszáz négyzetkilométeres, hosszúkás fennsík, melynek mintegy ezerkétszáz négyzetkilométeres, nyugati részét foglalta el Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban.

Ültetvények a Golán-fennsíkon – fotó: Shifra Levyathan / Wikipédia

A terület geopolitikai szempontból kulcsfontosságú:

vízforrások tömege található rajta,

ezek kilencven százaléka a Kineret tóba ömlik, és mivel a szomszédos izraeli területeknél magasabb, onnan megfigyelhetők, és könnyűszerrel lőhetők az alatta felépített izraeli települések.

Golan fennsik,
Az izraeli-szír határ a Golán fennsíkon – fotó: Wikipedia

Izrael 1967-ben éppen ezen, évtizedek óta tartó szíriai belövések miatt foglalta el a hatnapos háború utolsó napján, miután – a fennmaradt dokumentumok és visszaemlékezések szerint a gyors, és számukra is váratlan hadisikereket látva – a kibucok képviselői ezt követelték a polgári és a katonai vezetéstől.

1973-ban a jom-kipuri háborúban ez a terület rövid időre ismét Szíria része lett, majd visszakerült Izrael fennhatósága alá. Jeruzsálemben 1981-ben a parlament megszavazta, hogy kiterjesszék rá az izraeli törvénykezést, és ezzel Izrael gyakorlatilag annektálta.

had-nes_1
Aknamentesítés a Golán-fennsíkon – fotó: Aknamentesító Hatóság

Drúzok a fennsíkon

A Golán-fennsík Izrael számára a legkönnyebben integrálható terület, mert onnan 1967-ben a szíriai civil lakosság túlnyomó többsége elmenekült, mindössze négy, drúz nemzetiségű falu maradt. Jelenleg ők, húszezren teszik ki a fennsík lakosságának felét, az odaköltözött, szintén mintegy húszezer izraeli mellett.

A drúzok nem ellenségesek Izraellel.

Az Izrael Állam megalakulása óta izraeli területen élő drúz férfiak bevonulnak a hadseregbe, és az ország egyenrangú polgárai. A Golán-fennsík lakóinak hovatartozása összetettebb, elsősorban azért, mert attól tartanak, hogy egy későbbi rendezésnél visszakerülhetnek szíriai fennhatóság alá, és akkor megbüntethetik őket, ha lojalitást mutatnak Izrael felé. Ráadásul számos család kettészakadt 1967-ben, rokonaik élnek a fennsík szíriai felén, illetve Szíria más, drúzok lakta részein.

tunteto druzok a golanon_1
Drúzok tüntetése a Golán-fennsíkon

Emiatt a Golán-fennsíkon élő drúzoknak csak csekély része vette fel az izraeli állampolgárságot, noha erre lehetőségük van. A fennsíkon 1967 óta Izrael létrehozta Kacrin várost, a térség közigazgatási központját, valamint 19 falvat és tíz kibucot. A térségben nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés, borászat és szarvasmarha-tenyésztés folyik, és jelentős turisztikai fejlesztések épülnek a patakok völgyeiben lévő kirándulóhelyekre.

golan narancs keller zoltan
Narancsfa-ültetvény a Golánon – fotó: Keller Zoltán

A múlt század kilencvenes éveiben Benjámin Netanjahu miniszterelnök titkos tárgyalásokat folytatott Szíriával Ronald Lauder amerikai üzletember, a Zsidó Világkongresszus jelenlegi elnöke közvetítésével a fennsík jövőjéről, egy Damaszkusszal megkötendő béke részeként. A kiszivárgott tervek szerint Jeruzsálem további, több évtizedes fennhatóságot kért, melynek végeztével átadta volna a területet.

Goláni katonai bázis - fotó: frankpeti
Goláni katonai bázis – fotó: frankpeti

Történelem

A Golán-fennsíkon a Biblia szerint Dán és Manasse törzse élt, egy Golán nevű város volt a központja, és Salamon király vezetőket nevezett ki a térségbe. Az egyesült zsidó királyság kettészakadásakor, Izrael és Júdea születésekor, Izrael királyságának lett része. Az időszámítás előtti nyolcadik században az Asszír birodalom elfoglalta, és elhurcolták lakóit a legyőzött területeket sújtó lakosságcserék korabeli szokásának megfelelően.

Golán-fennsík – fotó: Izraelinfo

Amikor az Óperzsa Birodalom idején a zsidók visszatérhettek Izrael földjére, ismét letelepedtek a területen. Különösen a rómaiak elleni, levert és keményen megtorolt felkelések – köztük a Bar Kohba felkelés (132-135) – után alapítottak számos települést a fennsíkon. Ekkor a lerombolt Jeruzsálemből, valamint a déli, júdeai vidékről tömegesen északra, Galileába és a Golán-fennsíkra települt a korabeli zsidó lakosság. A régészek az utóbbi évtizedekben több mint harminc, az első századokból származó zsinagóga épületet tártak föl a fennsíkon, köztük több, igen jelentős, nagy alapterületű imaházat.

Golan fennsik, Ein Keshatot zsinagóga romjai - fotó: izraelinfo
Golan fennsik, Ein Keshatot zsinagóga romjai, a  frigyszekrény építménye – fotó: izraelinfo

A fennsík zsidó települései a korai muzulmán korszakban, a hetedik századtól hanyatlásnak indultak. Súlyos földrengések is sújtották a vidéket, és a rájuk kivetett vallási különadók is egyre tarthatatlanabbá tették helyzetüket.

izrael ciszjordania golanfennsik gazai-ovezet terkep fold
Forrás: Google Maps