Tavaly egy barátnőm, amikor meglátogatott, azzal kezdte, hogy na akkor most azonnal vigyem el őt igazi flódnit és igazi maceszgombóclevest enni. Értetlenül néztem rá. Tel-Avivban flódni? Igen, ez zsidó kaja, felelte ő türelmetlenkedve. Zsidó, zsidó… mondtam én, de nem izraeli. Izraelben én még sehol nem láttam flódnit… Most ő nézett rám értetlenül. Hogyhogy nem izraeli? Az izraeliek zsidók! Az izraeliek sokfélék, feleltem, askenáziak, mizrachiak, szefárdok, szekulárisok, hagyományőrzők, ortodoxok, fehérek, feketék, szőkék, barnák, vörösek, kedvesek, undokok, heterók, melegek, szóval mindenfélék. És a konyha is ilyen. Mindenféle, csak épp flódni nincs. Maceszleves meg főleg peszachkor. De hát végül is ki ne akarna Izraelben, peszachkor is flódnit enni a maceszgombócleves után? Na ugye, hogy mindenki.
Hozzávalók:
- 6 maceszlap
- 3 dl almalé
Diós réteg:
- 200 g dió finomra aprítva
- 50 g mazsola durvára aprítva
- 60 g szilán, azaz datolyaméz
- 60 g cukor
- 100 ml víz
Mákos réteg:
- 175 g darált mák
- 60 g cukor
- 90 ml víz
- 1/2 narancs reszelt héja
Almás réteg:
- 1 kiló savanykás alma meghámozva, lereszelve
- 2 evőkanál szilán
- 2 evőkanál fahéj
- 3 szem szegfűszeg
- 1 dl kóser fehérbor
A diós réteg elemeit alacsony lángon összefőzöm, amíg a cukor teljesen fel nem olvad, és be nem sűrűsödik a massza. Akkor egy zárható tálba teszem, és a hűtőben legalább fél napot állni hagyom. A mákos réteghez a hozzávalókat a dióshoz hasonlóan összefőzöm közepes lángon, amíg forrni nem kezd, ez 3-4 perc, és zárható tálban ezt is a hűtőben pihentetem minimum fél napot, vagy egy éjszakát.
Az almás réteghez az almát megpárolom a fűszerekkel és a datolyamézzel, és a kész almát hűtőben, zárt tálban hagyom pihenni a dióval és a mákkal együtt.
Mivel sütés nélkül készül ez a sütemény, érdemes zárható tálban készíteni és számolni kell azzal is, hogy legalább egy éjszakát érdemes állni hagyni, hogy tökéletes legyen. A maceszlapokat úgy használom, mint a tésztát. A tál aljára teszek másfél maceszlapot egy rétegben (vagy amennyi kiadja a tál alját), és ráöntök 0,5 dl almalevet. Erre jön a második töltelék, amit egyenletesen elsimítok. Újabb réteg maceszlap, 0,5 dl almalé, diós réteg, amelyet maceszlap zár le, ezúttal almalé nélkül, majd az almás töltelék és az utolsó maceszlap, szintén almalé nélkül. Ezután a tálat lezárom, és a hűtőben egy éjszakát hagyom összeérni a maceszflódnit. A macseszlapok felszívják az almalevet és kellemesen puhák lesznek, de nem szottyosak. A siker és (engedjék meg nekem, hogy ezzel a rettenetes, Geszti Pétert idéző szóviccel éljek) a flow-dni élmény garantált.
Beteavon!
képipari szakmunkás, gasztrogeek, a diétázás fedett-pályás bajnoka, örök ulpanista, az Izraelinfo fotó- és gasztro rovatának vezetője, a Shomrim és a Haaretz fotóriportere
