Az izraeli zsidók valláshoz való viszonyát mérte fel a napokban a Haaretz és arra a következtetésre jutottak, hogy a többség támogatja a szombati tömegközlekedést és a boltok nyitva tartását, ugyanakkor az is kiderült, hogy a fiatalok egyre konzervatívabb nézeteket vallanak. Az izraeli zsidók többsége attól tart, hogy a zsidó vallás túlságosan is jelentős szerepet játszik az ország életében.
Úgy tűnik, hogy 2019-ben a zsidó vallás státusza igen összetett képet mutat Izraelben. A Haaretz és a Machon Dialog intézet közreműködésével végzett statisztikai felmérésben megvizsgálták az Izraelben élő zsidó vallásúak hitét és vallásgyakorlási szokásait – és meglepő, sokszor ellentmondásosnak tűnő eredményeket kaptak.
A felmérést a lap abból az alkalomból készítette, hogy a mai nap folyamán a Jeruzsálemi Héber Egyetemmel, a Zsidó Ügynökséggel és a Ruderman Family Foundation-nel közösen egész napos konferenciát tartanak Jeruzsálemben Izrael és a világ zsidósága címmel.
Egy tény egyértelműen kiderült: az izraeli zsidók többsége (65%) hisz Istenben. Ugyanakkor sokakat zavar a vallás szerepe az országban, és a felmérésben résztvevők 52%-a úgy gondolja, hogy a vallás túlságosan is jelentős helyet foglal el az életükben. Ennek megfelelően azt is mutatják az adatok, hogy az izraeli zsidók többségének nem azt jelenti a vallásosság, hogy betartják a rituális vallási előírásokat, vagy hogy azonosulnak az ortodox rabbinátus intézményével.
Az izraeli zsidók elsöprő többsége (71%) ért egyet a boltok szombati nyitva tartásával, 55% a szombati tömegközlekedés megengedésével, amit a válaszadók mindössze 29%-a ellenezne. Még a magukat hagyománytisztelőnek („maszorati”) vallók közül is 38% támogatja a szombati bolt-megnyitást, és mindössze 34%-a ellenzi azt.
Az izraeli zsidók többsége ellenzi a rabbinátus monopóliumát is. A válaszadók 56%-a támogatja a polgári házasságot (jelenleg kizárólag vallási alapú házasságkötés lehetséges Izraelben, zsidóknak csakis az ortodox rabbinátus előtt), és csak 24% szerint elfogadható az, hogy a rabbinátus monopóliuma a házasság állami elismerése. A válaszadók 57%-a úgy véli, hogy Izraelnek hivatalosan el kell ismernie a judaizmus nem ortodox áramait is, 39% szerint ez egyenlő jogállást jelentene. A válaszadók mindössze egynegyede ellenzi egyértelműen a reform- és a konzervatív irányzatok elismerését.
A felmérés egyik legérdekesebb része azt vizsgálta, hogyan határozzák meg a válaszadók zsidóságukat. 29% szerint zsidóságuk elsősorban a nemzethez, illetve a zsidó néphez való kapcsolódásukban fejeződik ki. Egynegyedük számára a zsidóság kultúrát és hagyományokat jelent. Csak 24%-uk válaszolta azt, hogy a Tóra és a parancsolatok megtartásában fejeződik ki zsidósága, 22% szerint pedig mindezek az ismérvek együttesen alkotják zsidóságukat.
Annak ellenére, hogy a többség egyértelműen a vallás és az állam szétválasztását részesíti előnyben, sok válaszadó a zsidóságot nemzeti érdeknek tekinti. A válaszadók 52%-a közelebb érzi magát a diaszpórában élő, nem izraeli zsidókhoz, mint a nem zsidó izraeli állampolgárokhoz, és csak 10% érez inkább közelséget a nem zsidó izraeli társai iránt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az izraeli zsidók különösebben oda lennének a diaszpóra zsidóságáért. A válaszadók többsége (51%) szerint a legnagyobb zsidó közösségben, az Egyesült Államokban élő „testvéreik” nem támogatják kellőképpen Izraelt, szemben azzal a 33%-kal, akik úgy vélik, hogy a kapott támogatás megfelelő. Csak az izraeliek 3% lenne kritikusabb Izraellel szemben, mint az amerikai zsidók. Annak ellenére, hogy több támogatást várnak az amerikai zsidóktól, az izraeli zsidók 46%-a úgy véli, hogy Izraelnek nem szabadna figyelembe vennie az amerikai zsidók véleményét – erre a kérdésre 31% válaszolt csak igennel.
A választásokon induló pártok programjában is szerepelt a valláshoz való hozzáállásuk kiemelése, és úgy tűnik, ez fontos is. A válaszadók 75%-a szerint a vallás és az állam viszonya meghatározta a döntésüket a parlament választásokon, szemben a válaszadók mindössze egynegyedével, akik szerint ennek nem volt szerepe, amikor szavaztak. A tendencia kifejezetten erősödik a fiatal szavazók körében – a 18–24 évesek 84%-a azt a választ adta, hogy a vallás szerepet játszik a politikai döntésükben.
Már a korábbi statisztikákból is kiderült, hogy a fiatal generáció körében erősebb a hívők száma, amit valószínűleg az ultra-ortodox és a vallásos szektor demográfiai növekedése is okoz. A leghívőbb csoport a 25-34 éves korosztály – körükben a hívők aránya 65%, szemben a teljes lakosság 54%-ával.
Az izraeli fiatalok vallási meggyőződésre, növekvő vallásosságra való hajlandósága más területeken is tükröződik. Azt gondolnánk, hogy éppen ez, a saját járművel általában nem rendelkező korosztály támogatja leginkább a szombati tömegközlekedés országos bevezetését, de valójában a legkevesebb támogatás éppen itt tapasztalható, csupán 47%-os. Ugyanígy a házasulandó korban lévő fiatalokkal szemben éppenséggel a 65 év felettiek között a legnagyobb arányú a polgári házasság támogatása (74%).
Az Izrael és a világ zsidósága konferencia résztvevői részére bizonyára fontos adatokat tartalmaz e felmérés, hiszen ezen megvitatják az Izrael állam zsidó identitásával és az országnak a diaszpórával fennálló kapcsolatával összefüggő kérdéseket. Az egész napos rendezvényt az államelnök, Reuven Rivlin nyitotta meg, a résztvevők között lesz többek között Jichak Herzog, Natan Sharansky, Prof. Eva Illouz, Dr. Micah Goodman. Hamarosan részletes tudósítást is közlünk a konferenciáról.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
