Izrael és a világ zsidósága – a számok tükrében

Izraeli katona imája, fotó: Wikipedia

Az izraeli zsidók valláshoz való viszonyát mérte fel a napokban a Haaretz és arra a következtetésre jutottak, hogy a többség támogatja a szombati tömegközlekedést és a boltok nyitva tartását, ugyanakkor az is kiderült, hogy a fiatalok egyre konzervatívabb nézeteket vallanak. Az izraeli zsidók többsége attól tart, hogy a zsidó vallás túlságosan is jelentős szerepet játszik az ország életében.

Úgy tűnik, hogy 2019-ben a zsidó vallás státusza igen összetett képet mutat Izraelben. A Haaretz és a Machon Dialog intézet közreműködésével végzett statisztikai felmérésben megvizsgálták az Izraelben élő zsidó vallásúak hitét és vallásgyakorlási szokásait – és meglepő, sokszor ellentmondásosnak tűnő eredményeket kaptak.

A felmérést a lap abból az alkalomból készítette, hogy a mai nap folyamán a Jeruzsálemi Héber Egyetemmel, a Zsidó Ügynökséggel és a Ruderman Family Foundation-nel közösen egész napos konferenciát tartanak Jeruzsálemben Izrael és a világ zsidósága címmel.

Egy tény egyértelműen kiderült: az izraeli zsidók többsége (65%) hisz Istenben. Ugyanakkor sokakat zavar a vallás szerepe az országban, és a felmérésben résztvevők 52%-a úgy gondolja, hogy a vallás túlságosan is jelentős helyet foglal el az életükben. Ennek megfelelően azt is mutatják az adatok, hogy az izraeli zsidók többségének nem azt jelenti a vallásosság, hogy betartják a rituális vallási előírásokat, vagy hogy azonosulnak az ortodox rabbinátus intézményével.

Az izraeli zsidók elsöprő többsége (71%) ért egyet a boltok szombati nyitva tartásával, 55% a szombati tömegközlekedés megengedésével, amit a válaszadók mindössze 29%-a ellenezne. Még a magukat hagyománytisztelőnek (“maszorati”) vallók közül is 38% támogatja a szombati bolt-megnyitást, és mindössze 34%-a ellenzi azt.

Az izraeli zsidók többsége ellenzi a rabbinátus monopóliumát is. A válaszadók 56%-a támogatja a polgári házasságot (jelenleg kizárólag vallási alapú házasságkötés lehetséges Izraelben, zsidóknak csakis az ortodox rabbinátus előtt), és csak 24% szerint elfogadható az, hogy a rabbinátus monopóliuma a házasság állami elismerése. A válaszadók 57%-a úgy véli, hogy Izraelnek hivatalosan el kell ismernie a judaizmus nem ortodox áramait is, 39% szerint ez egyenlő jogállást jelentene. A válaszadók mindössze egynegyede ellenzi egyértelműen a reform- és a konzervatív irányzatok elismerését.

A felmérés egyik legérdekesebb része azt vizsgálta, hogyan határozzák meg a válaszadók zsidóságukat. 29% szerint zsidóságuk elsősorban a nemzethez, illetve a zsidó néphez való kapcsolódásukban fejeződik ki. Egynegyedük számára a zsidóság kultúrát és hagyományokat jelent. Csak 24%-uk válaszolta azt, hogy a Tóra és a parancsolatok megtartásában fejeződik ki zsidósága, 22% szerint pedig mindezek az ismérvek együttesen alkotják zsidóságukat.

Annak ellenére, hogy a többség egyértelműen a vallás és az állam szétválasztását részesíti előnyben, sok válaszadó a zsidóságot nemzeti érdeknek tekinti. A válaszadók 52%-a közelebb érzi magát a diaszpórában élő, nem izraeli zsidókhoz, mint a nem zsidó izraeli állampolgárokhoz, és csak 10% érez inkább közelséget a nem zsidó izraeli társai iránt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az izraeli zsidók különösebben oda lennének a diaszpóra zsidóságáért. A válaszadók többsége (51%) szerint a legnagyobb zsidó közösségben, az Egyesült Államokban élő “testvéreik” nem támogatják kellőképpen Izraelt, szemben azzal a 33%-kal, akik úgy vélik, hogy a kapott támogatás megfelelő. Csak az izraeliek 3% lenne kritikusabb Izraellel szemben, mint az amerikai zsidók. Annak ellenére, hogy több támogatást várnak az amerikai zsidóktól, az izraeli zsidók 46%-a úgy véli, hogy Izraelnek nem szabadna figyelembe vennie az amerikai zsidók véleményét – erre a kérdésre 31% válaszolt csak igennel.

A választásokon induló pártok programjában is szerepelt a valláshoz való hozzáállásuk kiemelése, és úgy tűnik, ez fontos is. A válaszadók 75%-a szerint a vallás és az állam viszonya meghatározta a döntésüket a parlament választásokon, szemben a válaszadók mindössze egynegyedével, akik szerint ennek nem volt szerepe, amikor szavaztak. A tendencia kifejezetten erősödik a fiatal szavazók körében – a 18–24 évesek 84%-a azt a választ adta, hogy a vallás szerepet játszik a politikai döntésükben.

Már a korábbi statisztikákból is kiderült, hogy a fiatal generáció körében erősebb a hívők száma, amit valószínűleg az ultra-ortodox és a vallásos szektor demográfiai növekedése is okoz. A leghívőbb csoport a 25-34 éves korosztály – körükben a hívők aránya 65%, szemben a teljes lakosság 54%-ával.

Az izraeli fiatalok vallási meggyőződésre, növekvő vallásosságra való hajlandósága más területeken is tükröződik. Azt gondolnánk, hogy éppen ez, a saját járművel általában nem rendelkező korosztály támogatja leginkább a szombati tömegközlekedés országos bevezetését, de valójában a legkevesebb támogatás éppen itt tapasztalható, csupán 47%-os. Ugyanígy a házasulandó korban lévő fiatalokkal szemben éppenséggel a 65 év felettiek között a legnagyobb arányú a polgári házasság támogatása (74%).

Az Izrael és a világ zsidósága konferencia résztvevői részére bizonyára fontos adatokat tartalmaz e felmérés, hiszen ezen megvitatják az Izrael állam zsidó identitásával és az országnak a diaszpórával fennálló kapcsolatával összefüggő kérdéseket. Az egész napos rendezvényt az államelnök, Reuven Rivlin nyitotta meg, a résztvevők között lesz többek között Jichak Herzog, Natan Sharansky, Prof. Eva Illouz, Dr. Micah Goodman. Hamarosan részletes tudósítást is közlünk a konferenciáról.