Lesz, ami lesz: tömegszerencsétlenség

Nem a súlyos katasztrófával végződő Lag Baomer ünnep volt az egyetlen tömeggyűlés, amelyet a múlt héten Galileában terveztek megtartani. Hét nappal ezelőtt, a drúz közösség egyik vallási ünnepén több tízezer ember szándékozott Kfar Hittinbe, Nabi Shuayb próféta sírjához zarándokolni. Simon Lavi, a rendőrség északi körzetének parancsnoka és Prof. Nachman Ash korona-felügyelő nagy nyomást gyakorolt a közösség vezetőire, hogy töröljék az eseményt, azzal érvelve, hogy továbbra is fennáll a koronavírus veszélye.

A drúzok vallási vezetése elfogadta az érveket, és nem tartottak tömeges imákat. Ash professzor meghatott köszönőlevelet is küldött a közösség szellemi vezetőjének, Mowafaq Tarif sejknek. A hét folyamán, amikor a drúzok a zsidók várható Lag Baomer ünnepéről érdeklődtek, a rendőrség azt a választ adta, hogy az egy teljesen más ügy. Elmagyarázták nekik, hogy a Meron-hegyi tömegrendezvény megtartása kizárólag a politikai vezetés döntésén múlik.

És a politikusok döntöttek…

Az elmúlt évtizedekben Izraelt sújtó polgári katasztrófák sorozatában egyértelműen meg lehetett határozni a felelősök kilétét. A bíróság elítélte például a Versailles rendezvényteremben történt katasztrófa bűnöseit, ahol a táncoló tömeg alatt beszakadt a padló, vagy a Maccabiah-híd összeomlásának felelőseit. A 10 fiatal életét követelő Nahal Tzafit árkatasztrófa miatt az állam éppen ezekben a napokban hárítja a felelősséget az oktatási személyzetre, akik nem vették komolyan a várható időjárást és a figyelmeztetéseket.

A csütörtök éjszakai meron-hegyi tragédiának is vannak felelősei, de itt nem (csak) a résztvevők felelőtlenségéről, a kordont esetleg rossz helyre tévő rendőrről, vagy egy kétbalkezes mérnökről van szó. A Haaretz szerkesztőségi véleménycikke szerint a legutóbbi katasztrófában különösen hosszú a felelősséglánc, mivel annak ellenére, hogy a helyszín évente több mint 1,5 millió látogatót vonz – egyharmaduk Lag Baomer ünnepén –, a helyet vallási egyesületek működtetik, amelyek nem ismerik el az állam jogát, hogy részt vegyen annak irányításában, ellenőrzésében.

Az állami főellenőr 2008-ban és 2011-ben készített jelentése felhívta a figyelmet, hogy a meroni Shimon Bar Yochai rabbi sírkomplexuma egy olyan különleges terület, amelyre gyakorlatilag nem vonatkoznak Izrael Állam törvényei. A főellenőr már 13 évvel ezelőtt figyelmeztetett, hogy a hely nem alkalmas tömegrendezvények tartására, és komoly biztonsági kockázatot jelent. Még ultraortodox bennfentesek is fordultak a médiához, megpróbáltak figyelmeztetni és riasztani, de senki sem hallgatott rájuk. 2011-ben úgy tűnt, hogy az állam végre elfogadta, hogy neki kell vállalnia az épületegyüttes irányítását: 2013-ban a pénzügyminiszter bejelentette a sír kisajátításának szándékát. Csakhogy ezt az ortodoxok megvétózták, majd 2020-ban kompromisszum jött létre a Legfelsőbb Bíróságon, miszerint az állam legalább a következő három évre feladja kisajátítási szándékát – mintegy próbaidőre.

Ha a hatóságok és a közrend betartásának illetékesei hallgattak volna a figyelmeztetésekre, és felelősen cselekedtek volna, akkor a Meron-hegyen máshogy alakulnak a dolgok. Az események – a jelentések és a veszélyekre óvó intések ellenére – évről évre történő megtartása alapos vizsgálatot igényel. A rendvédelmi szervek belső vizsgálata nem elegendő. A súlyos mulasztás állami vizsgálóbizottság felállítását teszi szükségessé, amely részletesen megvizsgálja a katasztrófához vezető körülmények összességét, különösen a politikai vezetés tétlensége, nyomásnak való engedése vagy hanyagsága általi hozzájárulását a katasztrófa kialakulásához.

A tragédiát megelőző napokban rendszeresen jelentek meg hírek az ultraortodox weboldalakon a Sasz és a Tóra Zsidósága párt vezetői által gyakorolt nyomásról a kneszetben, mellyel azt szorgalmazták, hogy az eseményt – a tavalyi korlátozások után – az egészségügyi minisztérium által előírt koronavírus korlátozások nélkül, a szokásos módon tarthassák meg. És Benjamin Netanjahu kormányfő helyt adott kérésüknek. Nem határozták meg a résztvevők maximális számát, és a korona-korlátozásokat sem hajtatták végre. A hírek szerint Amir Ohana és Miri Regev miniszterek különösen aktívan azon voltak, hogy minél nagyobb tömegrendezvény jöjjön létre. Meg kell vizsgálni, hogy a politikai nyomás miatt mellőzték-e a megfelelő ügyintézést és az esemény a biztonsági kockázatok ellenére való megtartását. Csak akkor van esély megakadályozni a következő katasztrófát, ha teljes képet kapunk a kudarcsorozat felelőseiről. Addig is minden, a helyszínre tervezett rendezvényt be kell fagyasztani.

Ami igazán elszomorító és aggasztó számomra, hogy a politikusok és a rendőrség mostani felelősséghárításából ítélve semmi érdemi változás nem várható. A korábbi vizsgálóbizottsági jelentések is a fióknak készültek. Ezzel a “lesz, ahogy lesz” izraeli mentalitással csak idő kérdése a következő szörnyű csapás érkezése.