2022-ben kilencven éves fennállását ünnepelheti majd a Tel-Aviv Művészeti Múzeum. Ezt egy különleges projekttel kíséri a múzeum kilencven héten keresztül, egészen a kerek évfordulói napjáig. A jelenleg online térben zajló projekt a múzeum logóját idézve a Négyzet nevet viseli. A Négyzet oldalán minden héten felbukkan a múzeumi gyűjtemény egy-egy ismert és ikonikus darabja. Kilencven héten keresztül időrendi sorrendben – a múzeum 1932-es megnyitásától a projekt 2022-es végpontjáig – egy-egy alkotást ismerhetünk meg közelebbről. Ebben a sorozatunkban a kilencven alkotásból válogatunk kedvünkre.
Arie Aroch – Egy vörös busz
A vörös busz , 1946–1944
Olaj, 64×50 cm
A festmény közepén látható kis piros téglalap nem csak egy úton haladó autóbusz, hanem egy geometriai alakzat is, amely különleges státuszt kap később az izraeli festészet történetében: a helyi művészettörténetben legendának számítanak az Arie Aroch alkotásaiban megjelenő vörös téglalapok.
Arie Aroch (Lyova Nisselvich) izraeli festő és diplomata az oroszországi Harkovban született 1908-ban, cionista szüleivel a húszas évek elején kivándoroltak Palesztinába. A termete miatt az Aroch (Hosszú) nevet választó fiatal festőművész a jeruzsálemi Bezalel művészeti főiskolán, később Párizsban és Amszterdamban is tanult. Munkáiban a pop-art és az absztrakt művészet elemeit használja fel, de közben témája alapjai zsidó gyökerei, saját életrajza elemei.
Aroch nagy hatással volt a fiatal művészek egész generációjára, és nagyrészt az ő művészetének és hatásának tulajdonítják, hogy az 1950-es évekig uralkodó francia lírai absztrakciós irányzatot új festészeti nyelv váltotta fel, amely már inkább az amerikai művészetből, főleg a konceptuális stílusból merített ihletet.
Ez az egyedülálló nyelvezet, melyben környezetünk, a szó köznapi értelmében nem elvont, de gyakran mégis nehezen átírható jelentéssel bíró tárgyai gyerekes firkákkal, összekrikszkrakszolva jelennek meg, döntő hatással voltak a fiatal művésznemzedékre a hatvanas-hetvenes években.
A Vörös busz egy sorozat első darabja. Aroch összesen hat hegyen-völgyön haladó buszos képet festett az 1940-es és 1950-es évek során, melyek végül nem csak egy sorozattá, de munkásságának olyan kiemelkedő képviselőivé váltak, hogy az izraeli festészet történetében a „busz a hegyekben” egy külön fogalom. A sorozat ismertebb darabjai éppen a későbbi, sokkal elvontabb és inkább krikszkrakszokként megjelenő hegyi buszok, ahol a piros téglalap-busz már annyira eltávolodik az eredeti formájától, hogy a kép címe nélkül kétséges, hogy azonosítani tudnánk.
De pontosan eme radikális folytatások tükrében érdekes most még egyszer visszanézni ezt az első, vörös buszt ábrázoló festményt: egy hosszú, galileai hegyvidéki úton, a festmény legközepén araszol a vörös busz sziklák és házak között. Arochnak ebben az alkotásában még a kubizmus és az expresszionizmus nyomai látszanak, művészi nyelve még távol áll a nevéhez inkább fűződő stílustól: erős vörös és kék színhasználat, festékbe vésett karcolások és a vörös négyzet maga, ami azután különféle formában további festményin is feltűnik, mint például a „Mi újság otthon? (1960), A vörös asztal (1960), Az orosz kalap és csizma (1965), sőt az Agrippa utca (1964).
A vörös buszt először a Tel-Aviv-i Múzeumban mutatták be 1947-ben, majd 1949-ben, az „Új horizontok” című kiállítás részeként.
