A Négyzet 1978 – Alima: Drámai egyszerűséggel

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.

2022-ben kilencven éves fennállását ünnepelheti majd a Tel-Aviv Művészeti Múzeum. Ezt egy különleges projekttel kíséri a múzeum kilencven héten keresztül, egészen a kerek évfordulói napjáig. A jelenleg online térben zajló projekt a múzeum logóját idézve a Négyzet nevet viseli. A Négyzet oldalán minden héten felbukkan a múzeumi gyűjtemény egy-egy ismert és ikonikus darabja. Kilencven héten keresztül időrendi sorrendben  a múzeum 1932-es megnyitásától a projekt 2022-es végpontjáig  egy-egy alkotást ismerhetünk meg közelebbről. Ebben a sorozatunkban a kilencven alkotásból válogatunk kedvünkre.

Alima – Cím nélkül (410)

“Mennyire egyszerű, és egyben annyira izgalmas a piros négyzet találkozása a kék négyzettel: nem teljesen azonos magasságúak, a kék négyzet belseje vibráló, kevésbé élesen elkülönülő, mint a pirosé. Van egy kis távolság közöttük. A kék egyik oldalát levágja a lap széle. A belsejükben üres, négyzet alakú terület – egy képnyi hely a képben. Csupa dráma, minimális eszközökkel. Ha volt valaki, aki látszólag teljes egyszerűséggel csodát tudott tenni a színekkel és az absztrakt formákkal, az Alima” – írja a Múzeum az e heti műalkotásról.

Alima az izraeli képzőművészek egy szűkebb, kevésbé “hangos” és kevésbé ismert csoportjához tartozott, akik az uralkodó lokális, lírai tendenciával szemben az absztrakt területre koncentráltak, mely kifejezésére a nyomatkészítés különböző formáit választották tehnikaként. Ennek szellemében Alima nem is adott elbeszélő vagy leíró címet műveinek, és következetesen cím nélkül – zárójelben számmal – jelőlte őketEzek a semmitmondó, archaikus elnevezések éles ellentétben állnak a művekben kifejeződő színességgel, érzékiséggel, mely önmagában is ritka az izraeli művészetben.

Alima az észak-izraeli (akkor Palesztina) Nesherben született 1932-ben, ahol évtizedeken keresztül működhetett anélkül, hogy a művészeti intézményrendszer “elrontotta, fejlődésében, stílusában megzavarta volna” őt. Bár a művésztársadalom körében mindig is nagy becsben tartották, de a műgyűjtők mégsem udvarolták körül, és a kurátorok sem igyekeztek népszerűsíteni művészetét, így kevés önálló kiállítást rendezhetett.

- Hirdetés -

Pályájakezdése a legszokványosabb módon alakult, mint oly sok izraeli kollégájának: egy évet végzett a Bezalel Művészeti Akadémián, majd a katonaság miatt abbahagyta tanulmányait, amit végül az Avni Intézetben (Mahon Avni) fejezett be. Ekkor még jól láthatóak művein a streichmani hatások (lsd. 1945). Vászonra festett olajképein barnás-zöld háttér előtt ülő nők láthatóak, és az absztrakt motívumok előfutáraiként lassacskán megjelenik egy-egy tükör, vagy ablak. Négy év párizsi tartózkodás után Alima visszatért Izraelbe, és az akkori izraeli festészetre nem jellemző, élénk színeskálát kezd használni. Képeiből fokozatosan eltűnik a cselekmény, kizárólag az alapformákra összpontosít. Csak idősebb korára – az 1980-as években – kerülnek vissza munkáiba a tájképi elemek: fák, dombok, mezők, kevesebb feszültséggel, és egy csöpp szentimentalizmussal.

Számos külföldről hazatérő művésznek köszönhetően az 1960-as és 1970-es évek Jeruzsáleme a litográfia fővárosává vált. Dedi Ben Shaul, Arik Kilmanik műhelyeket nyitnak különböző tehnikájú művészi nyomatok készítésére. Zvi Tolkowski szitanyomást kezd tanítani a Bezalelen. A Cím nélkül (410) szitanyomatot a jeruzsálemi Burston Center for Graphics műhelyben készítette Alima. Ez a műhely tizenöt éves fennállása alatt számos művész részére készített kiváló minőségű nyomatokat. A Jeruzsálemben megszerzett tudást később továbbvitték a tel-avivi Művészek Házának (Beit Haomanim) műhelyébe és a Midrasa Művészeti Főiskolára, ahol maga Alima is éveken keresztül tanított. 

Alima átfogó, független és következetes munkássága bizonyítja, hogy kívülálló és egyedi stílusának helye van az izraeli képzőművészetben. Letisztult, minimalista, a formalista értékekhez hű, elbeszélést kerülő művészete, stílusa nagy hatással volt a következő nemzedékekre is. “Már létezésének ténye is nagy jelentőségű a mai kor számára, amikor a művészet főképp különböző történetek megszólaltatásáról és azok előtérbe helyezéséről szól” – foglalja össze Alima életművéről a Tel-Aviv Múzeum kurátora, Ruth Direktor.


close

Regisztrálj hírlevelünkre!

Melyik hírlevelet szeretnéd kapni?