2022-ben kilencven éves fennállását ünnepelheti majd a Tel-Aviv Művészeti Múzeum. Ezt egy különleges projekttel kíséri a múzeum kilencven héten keresztül, egészen a kerek évfordulói napjáig. A jelenleg online térben zajló projekt a múzeum logóját idézve a Négyzet nevet viseli. A Négyzet oldalán minden héten felbukkan a múzeumi gyűjtemény egy-egy ismert és ikonikus darabja. Kilencven héten keresztül időrendi sorrendben – a múzeum 1932-es megnyitásától a projekt 2022-es végpontjáig – egy-egy alkotást ismerhetünk meg közelebbről. Ebben a sorozatunkban a kilencven alkotásból válogatunk kedvünkre.
Yehezkel Streichman – Tzila portréja
Tzila portréja, 1945
Akvarell és ceruza, 72 × 100 cm
Egy művész feleségének, egyben modelljének és múzsájának lenni nem lehet mindig könnyű és hálás feladat. De végül – köszönetképpen – mégis fennmarad belőlük valami az utókorra, az, ahogy a szerző megörökítette őket. Így lett Tzila Streichman is az izraeli képzőművészet egyik klasszikus női alakja: férje, Yehezkel Streichman évtizedeken keresztül számtalan festményén és rajzán örökítette meg feleségét, újra és újra. Annak ellenére, hogy ilyen sok festmény ihletője volt, nem igazán derül ki belőlük, hogyan nézhetett ki az életben Tzila. Ez persze nem meglepő, tekintve, hogy Streichman az absztrakt festészet kiemelkedő képviselője. Streichman tulajdonképpen Tzila alakját egyfajta kiindulópontként használja a további festészeti forma- és stíluskereséseihez: először Tzilát rajzolta meg – olajfestékkel, akvarellel, ceruzával –, és onnan folytatta tovább a művet, ahogy a tárgyakat használják egy csendélet felépítéséhez.
Tzila portréját először 1945-ben, megfestésének évében állították ki Streichman egyéni kiállításán a Tel-Avivi Múzeumban. 2006-ban, a művész születésének 100. évfordulója alkalmából a Tel-Avivi Egyetem Művészeti Galériája kizárólag Tzila portréinak szentelt egy kiállítást. Az ott összegyűjtött és kiállított festményekből – melyeknek egyetlen darabja sem realista – mégis kirajzolódik, milyen volt Tzila: barna, sovány, komoly, összeszedett nő.
A litván származású, 1993-ban elhunyt Streichman az ország egyik legelismertebb festője volt, 1990-ben Izrael-díjjal jutalmazták. Az államalapítás utáni első évtizedekben Izraelben működő egyik igen fontos művészeti mozgalom, az Új Horizontok (Ofakim Hadashim) alapítója volt, Avigdor Steimatzky festőművésszel együtt tartott fenn műtermet, valamint neves tanárként is tevékenykedett. Az évek során az újabb képzőművészek, műgyűjtők színrelépésével hírneve ugyan kissé megkopott, fesményeinek ára is lecsökkent, de máig beletartozik a helyi legrangosabb képzőművészek névsorába.
Tzila halála után nyilvánosságra került Streichman talán “legfontosabb” munkája: a fürdőszobája. Streichman ugyanis az évek során 350 csemperajzot készített fürdés közben. A csempékre festett mesefigurák, aktok, mitológiai jelenetek, halak, vitorlások és tájképek alkotta csodálatos mini-világ sorsa kezdetben bizonytalan volt, de végül az egy tehetős “mecénás”, a Discont Bank magára vállalta annak felújítását és kiállítását a nagyközönségnek is.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
