Művész kérdezi: szent vagy szar Jeruzsálem?

Csak két nap telt el a Ramat Gan Múzeum újranyitása óta, és máris itt a legújabb művészeti-politikai skandallum, az alkotás és a szólásszabadság határait feszegető és fenyegető lokális vita.

Carmel Shama-Hacohen Ramat Gan-i polgármester azt követeli a városi múzeumtól, hogy távolítsák el onnan David Reeb “Jeruzsálem” című alkotását.

David Reeb a helyi és nemzetközi művészeti életben is elismert, politikai témákkal is előszeretettel foglalkozó festőművész “Jeruzsálem” elnevezésű alkotása négy téglalapból áll, ezek közül kettő egy ultraortodox zsidót ábrázol, amint a Siratófalnak támaszkodva imádkozik. A másik kettőn a következő feliratok találhatók: “Arany Jeruzsálem” (Naomi Semer dalát idézve) és “Szar Jeruzsálem”. A képet nem az ünnepélyes megnyitásra rendezett “Intézmény” nevű kiállítás részeként tették ki, hanem a múzeumnak a nagyközönség előtt nyitva álló raktárában lehet a gyűjtemény részeként megtekinteni.

A négy évig tartó felújítás után a képzőművészeti múzeumot az „Intézmény – Múzeum és izraeliség” című kiállítással nyitották meg Svetlana Reingold, a múzeum főkurátora rendezésében, aminek a témája nem más, mint az intézménykritika (institutional critique) az izraeli művészetben.

- Hirdetés -

Shama-Hacohen polgármester a Facebookon adott hangot felháborodásának, és felhívta a nagyközönséget, szavazzanak a posztja alatt, hogy eltávolítsák-e a képet a múzeumból.

“A véleménynyilvánítás szabadsága legfontosabb értékünk mindaddig, amíg nem fenyeget annak a veszélye, hogy a felbujtás és a sértés szabadságává válik, és a rasszizmus illatát kezdi terjeszteni… Jeruzsálem egy szimbólum, minden zsidó szíve csücske, és minden vallás számára szent hely, már a nyitórendezvényen is voltak, akik nem bírták eltűrni ezt a sértést, és emiatt azonnal el is hagyták a múzeumot. Megborzongok, ha belegondolunk, mit éreznénk és tennénk, ha ez a kép egy lengyelországi, németországi vagy francia múzeumban lenne kitéve… Az állami és nemzeti jelképek jogos kritikáját túlhaladja ez a kirívóan megosztó mű, ami sérti Izrael fővárosát és a zsidó nép legszentebb helyét, a Siratófalat, emellett mélyen rasszista az ultraortodoxokkal szemben, akik lehet, hogy más életmódot választanak, mint a miénk, de attól még testvéreink voltak és lesznek.”

Ramat Gan alpolgármestere viszont, aki egyben a helyi múzeumok felügyeletéért is felelős, nemcsak támogatásáról biztosította a kiállítás szervezőit, de ellenvéleményének is hangot adott a helyi fórumokon: “A művész abból a politikai és társadalmi valóságból merített ehhez a képhez, amelyben jelenleg élünk. Ez az alkotás is fontos kérdéseket vet fel, és már maga a mű körül kialakult vita azt jelzi, hogy a kiállítás által bemutatni kívánt tartalom milyen közvetlenül kapcsolódik ahhoz a kérdéshez, hogy milyen műnek lehet vagy nem lehet helye egy múzeumban, tehát az állami intézményrendszer és a művészet kapcsolatáról szól… Milyen mértékben avatkozhatnak tehát bele a politikusok művészeti kérdésekbe? A művész véleménynyilvánítási és alkotási szabadságába? Hol a határa a múzeum, mint kulturális intézmény autonómiájának, milyen a kapcsolata az intézményekkel, az állammal? Jeruzsálem városa nem tökéletes, nem volt az soha, sem a középkorban, sem ma… Jeruzsálem pont annyira nem szar, mint amennyire nem arany.”

David Reeb további nyolc festménye kapott helyet a kiállításon. “Úgy gondolom, hogy a kurátor feladata, hogy megvédje a művészeket” – nyilatkozta a művész a vitával kapcsolatban a Haaretznek. „Elképesztő látni, hogy a politikusok meg vannak győződve saját fontosságukról, és azt gondolják, hogy a kultúra annyira semmiség, hogy ilyen felületes vitákat folytathatnak róla a Facebookon.”

Az elmúlt években többször is napirendre került a helyi vezetők és a politikusok beavatkozásának határa az izraeli művészeti élet szabadságába. Dina Zilber akkori főügyész-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy egy politikus nem szólhat bele művészi döntésbe, és ellenezte azt a törvénytervezetet is, ami szerint a mindenkori miniszter tartalmi-ideológiai okokból megtagadhatja vagy csökkentheti az izraeli kulturális intézmények költségvetését.

Tavaly a kérdést a Legfelsőbb Bíróság is tárgyalta a Polgári Jogok Egyesületének beadványa nyomán. Akkor a legfelsőbb bírák nem jutottak egyértelmű döntésre, ítéletük szerint “összetett ügyekről van szó, és egy polgármester fenntarthatja magának a jogot, hogy véleményt nyilvánítson a közvéleményt felkavaró ügyekben”. Ugyanakkor úgy döntöttek, hogy a Múzeumokról szóló törvény és a szólásszabadság elvei alapján egy polgármesternek nincs joga beavatkozni az egyes múzeumok által kiállított tartalomba.

Akkor hát David Reeb alkotása egy szatirikus, ironikus és humoros kikacsintás, ami arra a jelenségre kíván reagálni, hogy egyes képmásokat – mint például a siratófali imádkozás ábrázolását – szentséggel és érinthetetlenséggel kell kezelni, vagy a művészeknek is szabni kell egy határt, amit nem léphetnek át, amennyiben sérelmet okozhatnak vallási, nemzeti érzelmek kigúnyolásával? Szavazzunk:

Mi a véleményed az alkotásról?

Szavazás eredménye

Betöltés ... Betöltés ...
- Hirdetés -