2022-ben kilencven éves fennállását ünnepelheti majd a Tel-Aviv Művészeti Múzeum. Ezt egy különleges projekttel kíséri a múzeum kilencven héten keresztül, egészen a kerek évfordulói napjáig. A jelenleg online térben zajló projekt a múzeum logóját idézve a Négyzet nevet viseli. A Négyzet oldalán minden héten felbukkan a múzeumi gyűjtemény egy-egy ismert és ikonikus darabja. Kilencven héten keresztül időrendi sorrendben – a múzeum 1932-es megnyitásától a projekt 2022-es végpontjáig – egy-egy alkotást ismerhetünk meg közelebbről. Ebben a sorozatunkban a kilencven alkotásból válogatunk kedvünkre.
Alima – Cím nélkül (410)
„Mennyire egyszerű, és egyben annyira izgalmas a piros négyzet találkozása a kék négyzettel: nem teljesen azonos magasságúak, a kék négyzet belseje vibráló, kevésbé élesen elkülönülő, mint a pirosé. Van egy kis távolság közöttük. A kék egyik oldalát levágja a lap széle. A belsejükben üres, négyzet alakú terület – egy képnyi hely a képben. Csupa dráma, minimális eszközökkel. Ha volt valaki, aki látszólag teljes egyszerűséggel csodát tudott tenni a színekkel és az absztrakt formákkal, az Alima” – írja a Múzeum az e heti műalkotásról.
Alima az izraeli képzőművészek egy szűkebb, kevésbé „hangos” és kevésbé ismert csoportjához tartozott, akik az uralkodó lokális, lírai tendenciával szemben az absztrakt területre koncentráltak, mely kifejezésére a nyomatkészítés különböző formáit választották tehnikaként. Ennek szellemében Alima nem is adott elbeszélő vagy leíró címet műveinek, és következetesen cím nélkül – zárójelben számmal – jelőlte őket. Ezek a semmitmondó, archaikus elnevezések éles ellentétben állnak a művekben kifejeződő színességgel, érzékiséggel, mely önmagában is ritka az izraeli művészetben.
Alima az észak-izraeli (akkor Palesztina) Nesherben született 1932-ben, ahol évtizedeken keresztül működhetett anélkül, hogy a művészeti intézményrendszer „elrontotta, fejlődésében, stílusában megzavarta volna” őt. Bár a művésztársadalom körében mindig is nagy becsben tartották, de a műgyűjtők mégsem udvarolták körül, és a kurátorok sem igyekeztek népszerűsíteni művészetét, így kevés önálló kiállítást rendezhetett.
Pályájakezdése a legszokványosabb módon alakult, mint oly sok izraeli kollégájának: egy évet végzett a Bezalel Művészeti Akadémián, majd a katonaság miatt abbahagyta tanulmányait, amit végül az Avni Intézetben (Mahon Avni) fejezett be. Ekkor még jól láthatóak művein a streichmani hatások (lsd. 1945). Vászonra festett olajképein barnás-zöld háttér előtt ülő nők láthatóak, és az absztrakt motívumok előfutáraiként lassacskán megjelenik egy-egy tükör, vagy ablak. Négy év párizsi tartózkodás után Alima visszatért Izraelbe, és az akkori izraeli festészetre nem jellemző, élénk színeskálát kezd használni. Képeiből fokozatosan eltűnik a cselekmény, kizárólag az alapformákra összpontosít. Csak idősebb korára – az 1980-as években – kerülnek vissza munkáiba a tájképi elemek: fák, dombok, mezők, kevesebb feszültséggel, és egy csöpp szentimentalizmussal.
Számos külföldről hazatérő művésznek köszönhetően az 1960-as és 1970-es évek Jeruzsáleme a litográfia fővárosává vált. Dedi Ben Shaul, Arik Kilmanik műhelyeket nyitnak különböző tehnikájú művészi nyomatok készítésére. Zvi Tolkowski szitanyomást kezd tanítani a Bezalelen. A Cím nélkül (410) szitanyomatot a jeruzsálemi Burston Center for Graphics műhelyben készítette Alima. Ez a műhely tizenöt éves fennállása alatt számos művész részére készített kiváló minőségű nyomatokat. A Jeruzsálemben megszerzett tudást később továbbvitték a tel-avivi Művészek Házának (Beit Haomanim) műhelyébe és a Midrasa Művészeti Főiskolára, ahol maga Alima is éveken keresztül tanított.
Alima átfogó, független és következetes munkássága bizonyítja, hogy kívülálló és egyedi stílusának helye van az izraeli képzőművészetben. Letisztult, minimalista, a formalista értékekhez hű, elbeszélést kerülő művészete, stílusa nagy hatással volt a következő nemzedékekre is. „Már létezésének ténye is nagy jelentőségű a mai kor számára, amikor a művészet főképp különböző történetek megszólaltatásáról és azok előtérbe helyezéséről szól” – foglalja össze Alima életművéről a Tel-Aviv Múzeum kurátora, Ruth Direktor.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
