A Négyzet 1979 – Ofra Zimbalista: Homok 5

2022-ben kilencven éves fennállását ünnepelheti majd a Tel-Aviv Művészeti Múzeum. Ezt egy különleges projekttel kíséri a múzeum kilencven héten keresztül, egészen a kerek évfordulói napjáig. A jelenleg online térben zajló projekt a múzeum logóját idézve a Négyzet nevet viseli. A Négyzet oldalán minden héten felbukkan a múzeumi gyűjtemény egy-egy ismert és ikonikus darabja. Kilencven héten keresztül időrendi sorrendben  a múzeum 1932-es megnyitásától a projekt 2022-es végpontjáig  egy-egy alkotást ismerhetünk meg közelebbről. Ebben a sorozatunkban a kilencven alkotásból válogatunk kedvünkre.

Ofra Zimbalista – Homok 5 (1979)

Ofra Zimbalista (1939–2014, Izrael)
Homok 5, 1979
Homok papíron, 75×75 cm

1979-ben a washingtoni Fehér Ház gyepén aláírták az izraeli-egyiptomi békeszerződést, amely új határokat jelölt ki a két, addig ellenséges és háborúban álló állam között. Az egyezmény értelmében Izrael visszaadta a Sínai-félszigetet Egyiptomnak. Ebben az évben Ofra Zimbalista a Sinai-félszigeten található Wadi Timeleben összegyűjtött homokkal szórt le egy ragasztóval bekent kartont, így alkotta meg a fent látható, Homok 5 címet viselő alkotást. Ezzel a képpel egyfajta emléktáblát készített erről a korszakról.

Wadi Timele, más néven a “Színes szurdok”, a sinai Nuebától nem messze található, az izraeli kivonulás előtt kedvelt nyaralóhely volt (ha a biztonsági helyzet megengedi, még ma is az!). A wadi, vagyis a völgy az évezredek során a víz és a szél munkája nyomán kialakult, színes sziklákból álló természeti alakulatai révén vált ismertté. A Zimbalista három, vörös árnyalatú homokkal fedte be a papír felületét, ezt a folyamatot az egyenletes színréteg érdekében háromszor megismételte. Ezzel a geológiai, rétegtani metszetre emlékeztető absztrakt mű egy sivatagi tájra enged asszociálni. 

Zimbalista 1939-ben született Tel-Avivban, első hivatása nővér volt, majd 1971-ben beiratkozott a Kalisher Művészeti Iskolába. Pályája kezdetén a tel-avivi Művészetek Házában szitanyomat-, rézkarc- és litográfiai munkákat készített. A Homok 5 egyik legkorábbi alkotása, és nagyon különbözik későbbi, az 1980-as évektől kezdődően készült munkáitól, amelyekkel végül ismertté vált: a köztéri szobrok.

- Hirdetés -

Szoborfiguráival minden, Izrael-szerte akár lakosként, akár turistaként járó-kelő találkozhatott. Leginkább a tel-avivi Rothchild sugárút erkélyén éneklő színes csapat ismert, de a beer shevai egyetem kampuszán, Holonban, lakóhelyén, Kiryat Onon, és sok más köztéren és épületen láthatók Zimbalista életnagyságú “szoborszínházai”: éneklő, táncoló, zenélő, cirkuszi mutatványokat bemutató alakjai. Zimbalista a szobrokat valódi emberi modellek alapján készítette el, a formákat színes pigmenttel kevert cementbe öntötte. Utólag összehasonlítva, e szobrok érdes textúrája utalásnak is vehető a korai, 1979-es papíron készült munkáinak homoktextúrájára.

“A művészettörténet tág kontextusában Zimbalistát a figuratív-realisztikus szobrászok közé sorolhatjuk, vagy hasonlíthatjuk más, a színeket a valóságtól való elrugaszkodásként felhasználó művészekhez. Érdekes azonban szobrászati ​hozzáállását egy kevésbé kiszámítható irányból megvilágítani, és a középkori karnevál koncepciójához kötni – azokhoz a komédiás népünnepélyekhez, amelyek egy korszak kulturális szövetének részét képezték. A rituális elemek, az egyensúlyra való törekvés, a gravitációval szembemenő akrobatika – ezek mind vidám turpisságok, amelyek körhintákból, zsonglőrökből és varázslatokból vesznek ihletet: elesés, mászás, ugrás, összeesés, szökkenés és lebegés; arra törekedve, hogy fennmaradjon a feszültség a kontroll, az egyensúly és a koordináció, valamint az azok elvesztésével az emberre leselkedő mindenkori veszély között. A cirkuszból és karneválból ismert trükkök – tehát elvileg alacsony művészetnek, tömegkultúrának számító eszközök – kiválasztásával Zimbalista egy egyszerű, minden lélek számára világosan érthető történetet szeretne elmesélni. Ezekkel az eszközökkel sikerül közvetítenie a legenda, a fantázia, a játék és a varázslat érzését, és egyben elmosni a komoly és a komikus közötti hierarchia határait” – írják a szobrairól készült katalógusban.

- Hirdetés -