Új falfestmény jelent meg Jeruzsálem Talpiot negyedében. A Broken Fingaz Crew nevű graffitis kollektíva Dan Reisinger (1934-2019) munkái előtt tisztelegve egy egész tűzfal méretű, nem is akármilyen műalkotást hozott létre.
Dan Reisinger nevét leginkább a munkáiról ismerjük; ezek között megtalálhatók az El Al, a Habima, a Tel-Aviv Művészeti Múzeum logói vagy a Carmelit kábelvasút állomásainak látványterve, de ide tartozik a budapesti Teleki tér munkaszolgálatos-emlékműve is. Dan Reisinger fiával, Ilannal együttműködve a graffitis kollektíva eredeti Dan Reisinger alkotásokat alapul véve összeállította a hat évtizedet átölelő jeles karrier képeit. A filozófiából doktorált, másfelől meg design-történész Ilannal a család givatayim-i otthonában beszélgettünk.
Hogyan találtátok meg egymást a Broken Fingaz Crew-val?
Az egész a művészcsoport tel-avivi kiállításával kezdődött. Elmentem megnézni, és gyönyörűnek találtam az alkotásaikat. Beszéltem velük és elmondták, hogy hatalmas tűzfalakra dolgoznak, és szeretnek más grafikusok előtt is tisztelegni. Rögtön hozzá is fűzték, hogy Apu a listájukon van. Mi mást mondhattam volna, minthogy ez fantasztikus, és meghívtam őket a régi műterembe. Négyen alkotják a csapatot és művészneveket használnak. Ungával kerültem akkor kapcsolatba, aki már másnap ment vissza Londonba, ahol most él, szóval az egésznek olyan „most vagy soha” hangulata volt. Azonnal eljött Apa műtermébe, ahol végül is órákon keresztül beszélgettünk. Minden rajz, kinyitott fájl és könyv fölött rengeteget meséltünk egymásnak. Szóval így kerültem be a képbe. Ez olyan nyolc hónapja lehetett. De három hónappal később egyszer csak felhívtak, hogy úgy tűnik, megvalósulhat a projekt, amit Apuról terveznek. A Jeruzsálemi Önkormányzat felajánlott nekik egy felületet.
Mi a kapcsolat Dan Reisinger és a kapott tűzfal helye között?
Talán kozmikus az összefüggés, a tűzfal Talpiotban van, ahol Apu lakott az ötvenes években, közvetlenül az alijázása után. A Beitar utcai lakásától nem messze volt az a Peter nevű, nagyon népszerű kávézó, ahol a tulaj kérésére annak idején festette a falképet. A csillagállás vagy a karma hozta össze, hogy erre a környékre kerüljön ez a tisztelgés apám munkái előtt.
Tehát ez történt öt hónapja. Hogyan dolgoztatok együtt?
Igen, az egész projekt kevesebb, mint fél év alatt valósult meg, ami izraeli léptékben rendkívül gyors! 5 nap alatt kivitelezték a festést és augusztus elején készültek el vele. Akkor találkoztam először az egész csapattal. Unga, aki ebben a projektben a szervező volt, Londonban dolgozott, de végig tartottuk a kapcsolatot. Részletek után kutatott, én meg küldtem neki az anyagokat. Mindig kikérte a véleményemet, én pedig mindig azt mondtam, hogy ez az ő műve. Tisztelem, amit csinál. Bízom benne. Tudja, hogy mit csinál. A csoport egyébként nagyon narratív műveket alkot. Ezért is lehet, hogy főleg apám késői munkái tetszenek nekik. Most ezzel a faliképpel egész csodálatos folyamatot valósítottak meg, folytatták Apu munkáját. Egy csodaszép kombinációt terveztek az arccal, a galambbal, a színekkel.
Mit szólna Dan Reisinger, ha látná?
Gondolom, nagyon tetszene neki. Aki megvalósult formában látja, felkiált, álmélkodik, azt mondja: „wow”. Kiemelkedik a környezetéből. Inspiráló, mert látszik benne az inspiráció. A Broken Fingaz remixnek nevezi, ami szerintem nagyon pontos definíció. Tökéletes egyensúlyt mutat Apu munkái és a Broken Fingaz stílusa között. Nem akartak Dan Reisinger lenni, hanem együtt dolgoztak az emlékével, továbbgondolták, amit ő gondolt.
A Broken Fingaz Crew Izrael egyik legismertebb graffitis kollektívája. A négy haifai falfestő művész – Tant, Deso, Kip és Unga – friss és innovatív pop-art falfestményeket alkot Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában.
A magát multidiszciplinárisnak meghatározó csapat sok mindennel foglalkozik: végez grafikai tervezést, készít illusztrációkat, falfestményeket, éjszakai klubbulikra plakátokat és szórólapokat, lemezborítókat, de a repertoáron szerepel divattervezés, szitanyomás, animáció, valamint zenei videók gyártása.
Eklektikus stílusú művészetük az ötleteket amerikai képregényekből, régimódi gördeszkás grafikákból és tetoválásokból meríti, és ezek szövődnek össze műveiken helyi jellegzetességekkel.
Muszáj megkérdeznem: szétválasztható a videó és a műalkotás?
Mindkettő egyformán hangsúlyos. Apám meg én nagyon sokat dolgoztunk a Reisinger-archívum létrehozásában. A halála után én foglalkozom vele. Tőle tanultam, hogy a dokumentáció nagyon fontos. Talán ezért is támogatja egymást a videó meg a műalkotás. Apunak igen határozott érzéke volt a dokumentáláshoz. A művei számos helyen találhatók a Pompidou Központtól az Izrael Múzeumig. Talán az egyik utolsó képviselője volt a nem digitális művészgenerációnak. Fontos maga a fal és az is nagyon fontos, hogy szépen dokumentálták a videóval. Uzi Navon szerezte a kísérőzenéjét, szerintem gyönyörű, és fantasztikus, hogy bárki megnézheti (a videó magyar feliratokat tartalmaz – a szerk.).
Nagyon szép rendben tartod apád hagyatékát, de már az ő életében is rendszerezted az archívumot. Miből áll ez a munka?
Nehéz definiálni ezt a munkát, mert magától fejlődik tovább. Egyébként nemcsak én foglalkozom ezzel, hanem anyám is. Ő például Apu írásait olvassa végig és rendszerezi. Apám hagyatékát a www.danreisinger.com honlapon publikáljuk az érdeklődők számára.
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár a közelmúltban Dan Reisinger Archívumot hozott létre, rengeteg plakáttal, naptárral, írásokkal, cikkel, könyvekkel – ezt az anyagot a könyvtár révén tulajdonképpen Izrael államnak ajándékoztuk. Az archívum egész anyagát most digitalizálják. Tehát ha kész lesz, innen lehet majd lehívni apám munkáit, valószínűleg örömmel fogják használni a kutatók.
A jeruzsálemi Izrael Múzeum Dan Reisinger életmű-kiállítást rendezett 2016-ban, akkor apám sok művét a Múzeumnak ajándékozta. Együttműködött a Pompidou Központ építészeti és design szekciójával is, és nekik adta néhány munkáját, melyek most Párizsban tekinthetők meg. Az ottani gyűjteményt most szeretnék kibővíteni, ezt én intézem.
Most ugyan nem videós a beszélgetésünk, tehát nem tudom megmutatni, de elmondom, hogy a leggazdagabb hagyaték Apu könyvtára, ahol most ülünk. Itt az ő könyvei vesznek körül minket, olyan könyvek, melyekben írásai és más munkái jelentek meg, illetve magáról a designról szóló könyvek is vannak. Ezek egyike a Tűztekercsek című műve, amit a most már ANU múzeum néven ismert Diaszpóra múzeum megnyitójára alkotott Aba Kovnerrel, a múzeum alapítójával együtt, aki a szövegeket írta a festményekhez.
Mi a következő lépés a hagyaték fenntartását illetően?
A Teleki téri munkaszolgálatos-emlékmű beillesztése a magyarországi hivatalos turista programba. De ez csak egyetlen példa a sok közül. Apu nagy kincseket hagyott hátra, mi azon dolgozunk, hogy a munkái méltó helyekre kerüljenek és hozzáférhetők is legyenek.
Dan Reisingerről, aki egyébként a Magyar Plakáttársaság tagja is volt, tk. itt és itt írtunk korábban.
Ez az írás párhuzamosan az Új Kelet újságban is megjelenik.
Az izraelinfo.com szerzője, az Új Kelet újság főszerkesztője
