Nem messze a Ben-Gurion reptértől emelkedik egy mesterséges domb, amelyen ma egy csodálatos park található.

Aki 1952 és 1998 között utazott a domb melletti utakon, inkább fulladozott a melegtől a zárt ablakok mellett az autóban, mintsem szagolja a dombról áradó bűzt, ugyanis ez a domb volt Tel-Aviv és a környező városok szemétlerakó helye, más nevén Hiriye.

Az új települések létrejöttével és a lakosság növekedésével párhuzamosan megnőtt a szemét mennyisége is, ezért muszáj volt hivatalos lerakóhelyeket biztosítani, így lett kijelölve Tel-Aviv és a Ben-Gurion repülőtér közötti terület egy része erre a célra.

A környezetvédelem ebben az időszakban Izraelben nem tartozott a legfontosabb dolgok közé, az ország a biztonsági túlélésre koncentrált, nem pedig némi szemétdombok környezeti ártalmaira.

Időközben egyre több város vette igénybe a szemétlerakóhelyet, így 1998-ra egy 16 millió m³ szemétből álló hatalmas domb alakult ki, aminek a magassága elérte a 80 métert, területe pedig a 4,5 km²-t.

A domb tetején váltakoztak a guberálók és az elveszett értékeket keresők hada. Volt aki csak a még felhasználható kacatok után vagy kincsekért kutatott a meggazdagodás reményében, és volt aki a véletlenül kidobott ágy lábaiban elrejtett gyémántjait kereste kétségbeesetten.

Ha a dombba régészeti árkot ástak volna, nyomon lehetett volna követni a háztartási berendezések fejlődését, és a helyi bútordivat változását az évek alatt felhalmozódott rétegeken keresztül.

A környezeti katasztrófa nem sokáig váratott magára: nemcsak az egyre növekvő bűz tette elviselhetetlenné a környéken élők mindennapjait, hanem a véletlenszerűen kitörő lángcsóvák, a hirtelen leomló falak, a talajvíz és a domb mellett lévő két folyó totális elszennyeződése volt a kezeletlen szemét lerakásának a következménye. Ezen kívül a szemét rengeteg madarat vonzott oda élelem reményében, ami életveszélyessé tette a repülők le- és felszállását, így végre 1998-ban bezárták a szemétdombot.

Egy évvel később a Tel-Aviv múzeumban Martin Vale szervezésében 19 izraeli és külföldi művész alkotásaival próbálták különféle szervezetek felhívni az ország lakosságának és a kormány figyelmét nemcsak a szeméthegy rehabilitására, hanem az addig jóformán kezeletlen hulladék környezeti ártalmaira, és egy alternatívát felajánlani az újrahasznosításra.

Változatosnál változatosabb ötletek érkeztek, az egyik művész egy nagy sárkányt képzelt a hegyre, aminek a szájából állandóan égett volna a metángázból keletkezett tűz. A kiállítás elérte a célját, a városok vezetése, zöld- és más szervezetek összefogtak, hogy a szeméthegyből parkot varázsoljanak.

Mivel a hegy és a környezet rehabilitációja komoly mérnöki kihívás volt, 2004-ben a parkosításra nemzetközi pályázatot hirdettek, amire rengeteg ötletes terv érkezett. A környezeti ártalmak a szeméthegy egész környékére kihatottak, így azt is rehabilitálni kellett – összesen 8 km² nagyságú területet. Végül is Peter Latz német tájmérnök terve nyerte meg az első helyezést, így az ő terve valósult meg.

A szemetet betemették földdel, újrahasznosított építkezési törmelékből támfalakat építettek, a metángázt csöveken keresztül elvezetik egy környező gyárba, ahol felhasználják azt, és földalatti víztározókat létesítettek, amelyekben összefogják és megtisztítják a hulladékon keresztülcsurgó szennyes vizet.

A régi komposztüzemből oktatási központ létesült, amely egyben egy működő hulladékválogató is, ahol többek között napi 500 tonna RDF hulladék-újrahasznosítással is foglalkoznak. (Refuse Derived Fuel, azaz másodlagos tüzelőanyag, amit a kevert települési hulladék illetve a szelektív hulladékgyűjtés maradék hulladékának kiválogatása után nyernek, erőművekben vagy cementgyárakban hasznosítják.)

A hegy közepén gyönyörű zöldövezetben különleges fák, tarka virágok és fűszernövények között egy gyönyörű tó fekszik, más pontjain pedig kényelmes kilátókból csodálhatjuk a naplementét Tel-Aviv felhőkarcolói között, vagy táncolhatunk valami menő együttes koncertjére.

A parkot 2007-ben Ariel Sharon volt miniszterelnökről nevezték el.

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.