Várható, hogy idén júliusban az izraeli belügyminisztérium változtat az eddigi gyakorlaton, és csak egy év után ad ki útlevelet a visszatérési törvény alapján az országba érkező új bevándorlóknak (olék).
A Kneszet törvényelőkészítő bizottsága már jóváhagyta azt a törvénytervezetet, miszerint július 10-től visszaállítják az egyéves tartózkodási kötelezettséget, és csak annak elteltével adnak ki izraeli útlevelet az új bevándorlóknak. A törvényjavaslat alapján a belügyminiszter mindaddig megtagadhatja az útlevél kiadását az izraeli visszatérési törvény alapján érkezett új bevándorlóknak, amíg nem bizonyított, hogy az olé életvitelszerűen Izraelben él (egy éven belül legalább ideje 75%-át az országban tölti).
A törvény gyakorlatilag eltörli azt a megállapodást, amelyet a kormány 2017-ben kötött a főleg a volt Szovjetunió területéről bevándorlókat képviselő Iszrael Beitenu párttal, és ami lehetővé tette, hogy az országba érkezéskor azonnal útlevelet kapjon az alijázó.
Az mostani jogszabálytervezet kezdeményezői szerint a fenti 2017-es megállapodás alapján meredeken megemelkedett az olyan új bevándorló olék száma, akik anélkül kaptak izraeli útlevelet, hogy valójban letelepedtek volna Izraelben. 2017 előtt a belügyminisztérium egy 1964-es irányelvre támaszkodva mindig egy éves tartózkodást követelt meg, annak lejártáig ideiglenes átutazási okmányt állított ki az oléknak (laissez passer).
A törvényjavaslat szerint tehát mostantól csak az Izraelben eltöltött egy év és annak bizonyítása után jogosult a bevándorló az izraeli útlevélre, hogy életvitelszerűen itt él. Az izraeli szülőktől külföldön született gyermekek születésük jogán állampolgárságot kapnak, ők továbbra is automatikusan jogosultak útlevélre.
Gil Bringer, a Belügyminisztérium Népesedési és Bevándorlási Hatóságának főigazgató-helyettese a Belügyi Bizottság előtt a módosítás szükségességét azzal indokolta, hogy az új bevándorlók nagy része csak azért akar izraeli útlevelet, hogy vízummentességet szerezzen más országokba. „Az izraeli útlevél értéke erodálódik, ha az útlevél birtokosának Izrael Államhoz való kapcsolata gyengül” – mondta.
A The Times of Israel médiaoldalhoz került adatok ellentmondanak a jogszabályi magyarázatnak, szerintük az adatok azt mutatják, hogy nincs jelentős különbség az Izraelben maradó bevándorlók százalékos arányában az útlevél-kiadási korlátozásról szóló megállapodás előtt, illetve 2017 után. Az adatok szerint a 2015-ben érkezett bevándorlók mintegy 63%-a, 2016-ban 66%-a maradt Izraelben. 2017 óta ez az arány hasonlóan 61% és 69% között ingadozik.
Számos ellenzéki parlamenti képviselő, köztük Zeev Elkin és Julia Malinovsky – valaha bevándorló státuszú – parlamenti képviselő a törvényjavaslat ellen szavazott. Szerintük az új szabályok nem effektívek és csak egyenlőtlenséget teremtenek a megfelelő kapcsolattal rendelkező és a gyorsított dokumentációt elintézni képes bevándorlók és más olék között.
A minisztérium szerint a szigorítás szükségszerű az Egyesült Államok a közeljövőben várható vízummentességi program miatti követelései miatt is, mert ezzel egy vitatható joghézagot javítanak ki.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
