A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
Izraelben az átmeneti évszakokat rendkívül forró és száraz napok kísérik. Sokan ezt az időjárást chamszinnak (חַמְסִין) nevezik, de a helyes kifejezés a sarav (שָׁרָב). A chamszin szónak más jelentése van: egy forró és száraz déli szél, amely Egyiptomra jellemző.
A sarav szó eredete a Bibliában található, és általában a hőség és szárazság értelmezésében szokás használni: „Nem éheznek, nem szomjaznak, nem bántja őket a hőség és a nap” (Ézsaiás 49:10), „És a hőség tóvá válik, a szomjúság vízforrásokká” (Ézsaiás 35:7). Más sémi nyelvekben az ugyanazon gyökből származó szavak hasonló jelentést hordoznak, például hőség (חום) az izraeli arámi nyelvben, forró sivatagi szél (רוח מדברית חמה) a szír nyelven stb..
A chamszin szó az egyiptomi arab nyelvből került hozzánk, valószínűleg a brit mandátum idején (feltételezik, hogy brit katonák hozták, akik Egyiptomban szolgáltak). Ez a szó az Egyiptomban déli irányból fújó, forró és száraz szelet jelöli, amely homokkal és porral érkezik. Chaim Blanc nyelvész a következőket írta a szél nevének az eredetéről:
A népi nyelv összekapcsolta azt a koptok (egyiptomi keresztények) húsvétja és pünkösdje közötti időszakkal, amely ötven napig tart, innen származik a szelek neve: az ötven nap szelei vagy az ötvenes szelek („arijah el-chamszin”).
Blanc megjegyzi, hogy az izraeli arabok nyelvében nincs külön név erre a déli szélre, ellentétben a forró és száraz keleti széllel, amelyet sarkijának neveznek (ennek neve az arab nyelvből az olaszba is átkerült: scirocco, sirokkó). Ennek a keleti szélnek a héber neve a ruach kadim (רוּחַ קָדִים a kedem, קֶדֶם, kelet szóból, kelet felől fújó szél), amely bibliai eredetű kifejezés.
A kánikula idején a légkondicionáló (mazgan – מזגן) használata elengedhetetlen a kellemes és egészséges beltéri klíma fenntartásához, de ez már egy másik héber nyelvlecke.
Salátakísérletező fotós grafikus túrázó blogger, az Izraelinfo alapító főszerkesztője
