A Héber Nyelvi Akadémia rövid magyarázataiból válogatunk.
A mai héber nyelvben (ivrit) két írásmódot használnak: a pontozott írást és a teljes írást (vagy pontozatlan írást), mindkettőnek saját szabályai vannak. A teljes írásmódban bizonyos esetekben „vav” és „jud” betűket adnak hozzá a magánhangzók jelölésére vagy a mássalhangzók és magánhangzók megkülönböztetésére. Ezért sok szó írásmódja különbözik, ha pontozott vagy pontozatlan írásmódban szerepel.
A teljes írásmód szabályai nem feltétlenül vonatkoznak a személynevekre, különösen nem azokra a nevekre, amelyeknek régóta bevett, pontozatlan írásmódjuk van, mint például משה (Mózes), יעקב (Jákob), יהושע (Józsué), מרים (Miriam), כהן (Cohen). Az olyan nevek esetében, amelyeknek nincs ilyen hagyományuk, és különösen azoknál a neveknél, amelyek általános héber szavakkal azonosak, javasolt a pontozatlan írásmódot követni: זוהר (Zohar), עוז (Oz), הילה (Hila), מעיין (Maayan), אייל (Ayal), אדווה (Adva) és így tovább. Ez azonban csak ajánlás, nem kötelező szabály, hiszen a személynevek nem közvagyon, és mindenki eldöntheti, hogyan írja a nevét. Érthető az emberek igénye arra, hogy nevüket egységesen és következetesen írják, akár pontozott, akár pontozatlan írásmódban, bár ha a személynév azonos egy általános szóval – mint például נועם (Noam) – nincs ok arra, hogy az írásmódban különbség legyen.
Ha a közösségben elfogadottá válik a legtöbb személynév teljes írásmód szerinti írása, az talán csökkenti a hasonló nevek közötti zűrzavart: אֵילַת (Eilat) így lesz אילת (Eilat), míg אַיֶּלֶת (Ayelet) איילת (Ayelet); עֵדֶן (Eden) így lesz עדן (Eden), míg עִדָּן (Idan) עידן (Idan); a רמון (Ramon) családnév רָמוֹן (Ramon) lesz, míg a רִמּוֹן (Rimon) családnév רימון (Rimon).
És mi a helyzet a helynevekkel? Ezek különböznek a személynevektől, hiszen nem tartoznak egy bizonyos személyhez, aki saját belátása szerint dönthetne az írásmódjukról (nyilvánvalóan nem elképzelhető, hogy egy város neve az aktuális polgármester preferenciái szerint változzon, majd újra változzon, amikor új polgármestert választanak). A helyneveket tehát a pontozatlan írásmód szabályai szerint írják: ראש פינה (Rosh Pina) és מגידו (Megiddo) jud betűvel, פתח תקווה (Petah Tikva) két vav betűvel, נהרייה (Nahariya) és קריית גת (Kiryat Gat) két jud betűvel és így tovább. Azonban hasonlóan a személynevekhez, a hagyományos pontozatlan írásmóddal rendelkező helyneveket is a hagyomány szerint írják. Ezért ירושלים (Jeruzsálem) és מצרים (Egyiptom) egy jud betűvel íródnak, míg גבעתיים (Givatayim) és מחניים (Mahanaim) két jud betűvel.
Salátakísérletező fotós grafikus túrázó blogger, az Izraelinfo alapító főszerkesztője
