Minden nyelvnek vannak kifejezései, amiket lehetetlen egy az egyben lefordítani – mert nemcsak jelentésük van, hanem hangulatuk, gesztusuk, arcuk. A héber bővelkedik ilyenekben: egyetlen szóval le tud írni egy élethelyzetet, egy nemzedéki panaszt, vagy épp egy ironikus lemondást. Ezek a szavak nem tankönyvben születnek – hanem az utca sarkán, a buszon, vagy egy esti csetben. Mit mond az izraeli, ha minden elromlik? És ha valami nagyon is működik? Milyen szóval lehet elegánsan kibújni egy válasz alól? Ezek a kifejezések nemcsak nyelvi trükkök, hanem túlélési eszközök is a Közel-Kelet közepén. Ismerd meg a legújabb adagot az izraeli szlengből – és használd őket bátran, mintha mindig is tudtad volna! Íme tíz újabb kedvenc.
1Safan neszia (שפן נסיעה)
– Szó szerint: „utazási nyúl”
Az a sofőr, aki halálosan fél vezetni – különösen autópályán. Lassú, bizonytalan, pánikol minden kanyarnál, és a sáv közepén araszol negyvennel. Ismerős? Nem balesetveszélyes, csak totálisan parázós. Nem ritka, hogy más autósok dühösen rávágják: „Majd kiugrok és tolom neki! Ez egy safan neszia!” (= „Ez egy nyúl, aki vezet!”)
2Kacar (קצר)
– Szó szerint: „rövid”
De szlengben nem centikről van szó, hanem idegekről. Ha valaki azt mondja: „Kacar li!”, az azt jelenti: elszakadt nála a cérna. Leégett az agya, betelt a pohár, már nem bírja tovább, és egy hajszál választja el attól, hogy robbanjon. Egy pillanat, és jön az idegroham. Kiment a biztosíték. Tipikus szülői mondat: „Kacar li, nem érdekel ki kezdte, mindenki menjen a szobájába!” Vagy azoknál, akiket harmadik órája tartanak egy Zoom-meetingben.
3Soveva (שובבה)
– Aranyos kis csínytevő
Játékos, pajkos, huncut – leggyakrabban úgy használják, mint a magyar „csínytevő”, de nem rosszindulatú. Leginkább kisgyerekekre mondják, akik nem igazán rosszak, csak ördögien aranyosak. Olyan szófogadatlan, de szerethető kis szörnyetegek. Egy kislány, aki megint összefirkálta a falat? So-ve-va. Kisördög, de puszival menthető. Felnőttekre is mondható flörtölős hangsúllyal: „At so-ve-va, at!” – „Te kis huncut, te!”
4Zuza (זוּזָה)
– Aprópénz, bagó (eredetileg ősi pénzérme Izrael földjén a Misna korában. Ősi súlymértékegység)
Szlenges kifejezés a kevés pénzre, zsebpénzre, csingilingire. Olyasmi, mint a magyar „guba”, „apró” vagy „zsé”. „Nincs nálam semmi, csak egy kis zuza.” Gúnyosan is használják, ha valami értéktelen, vagy amikor valaki panaszkodik a fizetésére: „Mekabel zuza…” – „Csak morzsákat kapok. Bagót.”
5Basza (באסה)
– „Szívás”
Az egyik legsűrűbben használt szlengszó. Kellemetlen helyzetekre, csalódásokra, rossz hírekre. Szó szerint nem jelent semmit, de minden izraeli pontosan érzi. Az a tipikus „lehúzós” életérzés, amikor valami nem sikerül, elromlik, nem jön össze – és még a légkondi is csepeg. Lekésted az utolsó buszt? Basza. Elolvadt a jégkávé? Basza. Kiderül, hogy nem volt mentve a Word-dokumentumod? Brutál basza. Használható együttérzésként is („uu, ez tényleg basza”), de önsajnálatra is („ez az egész nap egy nagy basza volt”). Egy szóban: kár, gáz, bukta – izraeli módra. Van benne egyfajta vállvonós belenyugvás.
Anachnu basza (אנחנו באסה) – „Mi vagyunk a szívás”
Önsajnáló, kollektív panaszreakció, amit akkor használunk, amikor semmi sem sikerül, minden rosszabb lesz, és még a hummusz is drágul. Tipikus baloldali értelmiségi panel egy választási zakó után, vagy amikor az izraeli válogatott kiesik a selejtezőn, vagy amikor megint nem jött meg az eső. Ilyenkor az egész nemzet egy emberként sóhajt fel:
„Anachnu basza…” – „Mi vagyunk a szívás.”
6Jachol lihiot (יכול להיות)
– „Lehet”
A héber nyelv leghatásosabb nem-válasza, legegyértelműbben kétértelmű szava. Semmi konkrétumot nem tartalmaz, mégis minden helyzetre tökéletesen ráhúzható. „Megjött a csomag?” – „Jachol lihiot.” Nem mondtál igent. Nem mondtál nemet. De ott lebegsz a lehetőség mezsgyéjén. Ez a válasz, amivel semmit sem vállalsz, de minden eshetőséget nyitva hagysz. Klasszikus izraeli párbeszédek stabil eleme. „Szeret engem?” – „Jachol lihiot.”
7Chad paami (חד פעמי)
– „Egyszer használatos, egyszeri”
Eredetileg a műanyag pohárra, tányérra mondták – ma már emberekre és kapcsolatokra is. Egyéjszakás kaland, egyszeri munka, gyors projekt, „egyszer volt, nincs tovább” típusú emlék. Semmi kötődés, semmi visszatérés. Van benne irónia – és néha fájdalom is. „Ő csak egy chad paami volt az életemben.” Hogy ez egy könnyed legyintés vagy belső seb – attól függ, ki mondja.
8Nafal al haros (נפל על הראש)
– „A fejére esett”
Olyan emberre mondják, aki hülyeséget csinál, vagy hirtelen teljesen furcsán kezd viselkedni. mintha szó szerint beverte volna a fejét. Aki jakszőr bundában jelenik meg a Negev sivatagban. Aki megint randizik az exével. Vagy csak simán: „A haverod megvette a tizedik drónt is? Nafal al haros?” Az adott pillanat őrültségére utal – nem beteg, csak most teljesen megkattant.
9Chai batochen (חי בתוכן)
– Szó szerint: „a tartalomban él”
Olyan ember, aki mindig csak a híreken lóg, folyamatosan posztol, kommentel, reagál, videót néz, és semmit sem csinál anélkül, hogy ne lenne benne valami feedben. Egy TikTok-madár, akinek a lelke QR-kódos. Nem eszik, ha nem sztoriban van. Nem pihen, ha nem streamel. A digitális világ foglya, aki már régen nem az életben él – „ő chai batochen.”
10Achla (אחלה)
– „Király, szuper, tök jó, tuti”
Az egyik legsokoldalúbb, leggyakrabban használt izraeli szlengszó, amely arab eredetű (أحلى – „a legjobb”), de ma már teljesen beépült a modern héberbe. Ha valami achla, akkor az egyszerűen rendben van, kellemes, menő vagy hibátlan – attól függően, mire mondod.
„Achla gever” – klassz pasi
„Achla jom” – szép nap
„Achla seela” – jó kérdés
„Achla haverim” – szuper barátok
Vagy csak simán: „Achla!” – ha valamivel totálisan elégedett vagy.
Sokoldalúsága a titka: lehet bók, válasz, reakció, lezárás vagy megerősítés. Pozitív, de nem túltolt. Valaki meghív egy kávéra? – „Achla.” Elintézte helyetted az ügyet? – „Achla achi, toda!”
Ha az izraeli köznyelvet egy szóval akarnád megfogni, achla simán esélyes lenne.
Salátakisérletező fotós grafikus túrázó blogger, az Izraelinfo alapító főszerkesztője
