Idén kétszer is találkozhattak magyar és izraeli focicsapatok az európai kupasorozatokban, így aztán elég sokszor felmerülhetett az égető kérdés: mit is keresnek egy alapvetően Ázsiában található ország csapatai az európai kupákban?

„Mehetünk Ázsiába…”, „Jeruzsálem mióta van Európában?”, „Még jó hogy Európa liga a neve…” – érkeztek a kommentek a Vasas labdarúgó csapatának Facebook oldalára, miután kiderült, hogy az izraeli Beitar Jeruzsálem lesz a Vasas ellenfele az Európa-liga első selejtezőkörében. Ha ez nem lett volna elég a hazai fociszurkolóknak, a Honvéd is behúzta az izraeli bajnok Hapoel Beer Seva csapatát a Bajnokok Ligája selejtezőjében. Az izraeli sportolók európai versenyeken történő indulása évek óta értetlenséget szül az egyszeri sportrajongók körében, pedig ennek oka nem is annyira bonyolult, mint azt elsőre sokan gondolnák, de még egy apró zsidó összeesküvés sincs a háttérben.

Izrael földrajzilag nem tartozik Európához, és ezen még az sem segít, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő magyarországi látogatásán azzal az érvvel kérte a V4 országok miniszterelnökeinek támogatását az Európai Unióban, hogy Izrael kulturálisan kötődik a kontinenshez, és tulajdonképpen Európa Izraelben ér véget. Bár ehhez hasonló magyarázatok többször felbukkannak, amikor az izraeli sportolók európai versenyeken szerepelnek, mégsem ez a valódi oka annak, hogy izraeli focisták rohangáltak nemrég Kispesten.

Európában persze több olyan ország is akad, amely földrajzilag egyáltalán nem található a kontinensen. Ilyen ország Ciprus, Örményország, de még Izland is, történelmileg és kulturálisan azonban teljes mértékben Európához tartozónak tekintenek rájuk. De ott van még Törökország, Kazahsztán és Azerbajdzsán, amelyek területének csak egy kicsi része található Európában, de amikor mondjuk egy kazah vagy egy azeri focicsapat játszik európai kupameccset, az valahogy senkit sem szokott zavarni. Kazahsztán egyébként csak 2002-ben csatlakozott az Európai Labdarúgó-szövetségéhez, az UEFA-hoz, azelőtt az ázsiai szövetséghez tartozott, és a kazah csapatok ázsiai kupákban indultak.

Izrael 1954-ben csatlakozott az akkor frissen alakult Ázsiai Labdarúgó-szövetséghez (AFC), amelynek egészen 1974-ig tagja volt. Az izraeli csapatok így ázsiai ellenfelekkel mérkőztek meg a kontinens tornáin, és a válogatott is ázsiai selejtezőcsoportból került ki az 1970-es mexikói világbajnokságra. Sőt, 1964-ben Izrael még az Ázsia-kupának is otthont adott, amelyet meg is nyert abban az évben. A hatnapos és a jom kipuri háborúkat követően azonban az arab országok politikai nyomást helyeztek az AFC-re, a csapataik pedig nem voltak hajlandóak izraeliekkel játszani, így aztán az ázsiai szövetség végül 1974-ben Izrael kizárása mellett döntött.

Innentől nagyjából 20 éven keresztül Izrael nem tartozott semmilyen nagyobb kontinens szövetségéhez, így a klubcsapatok sem nagyon játszhattak nemzetközi kupameccseket, a válogatott pedig először távol-keleti, európai, majd óceániai és dél-amerikai válogatottak ellenében próbálta kiharcolni a világbajnoki szereplést. Végül az UEFA felvette Izraelt, először 1992-ben ideiglenesen, 1994-ben pedig véglegesen a tagjai közé. Így indulhatnak azóta izraeli klubcsapatok az európai kupasorozatokban, a válogatott pedig európai selejtezőcsoportokban próbálkozik kijutni az Európa-, illetve világbajokságra.

Amúgy nem egyedi eset a labdarúgásban, hogy valamilyen okból kifolyólag egy ország nem a saját kontinenséhez tartozik. Ausztrália például 2006 óta tagja az AFC-nek. Az ausztrálok azért kérték át magukat Óceániából az ázsiai szövetséghez, hogy egyrészt jobb eséllyel indulhassanak a világbajnoki selejtezőkön (az óceániai válogatottaknak általában egy erős dél-amerikai csapat ellen kell kiharcolniuk a kijutást a vb-re – Izrael is emiatt bukta el az 1990-es vb-szereplést, amikor Óceániából kellett volna kijutnia), másrészt hogy a klubcsapatok szerepelhessenek a nagyobb presztízsű ázsiai kupákban. A váltás eléggé bejött, ugyanis 2015-ben Ausztrália megnyerte a hazai rendezésű Ázsia-kupát.

Érdekesség ugyanakkor, hogy kosárlabdában Izrael már az ’50-es évektől kezdve részt vett az európai kupákban, és ezzel egy időben az Ázsia Játékokon is szerepelt, amelyet kétszer, 1966-ban és 1974-ben meg is nyert. Aztán a már ismert szcenárió következett, 1978-ban először 25 ország petícióban tiltakozott, hogy izraeli sportolók is részt vehessenek a játékokon, majd 1982-ben az Ázsiai Olimpiai Bizottság ki is zárta Izraelt a szervezetből. Így aztán az izraeli kosarasoknak is maradt Európa, ahol a többszörös Euroliga győztes Maccabi Tel-Aviv kihagyhatatlannak számít a legrangosabb kontinenstornáról.