Sara vagy Szárá, esetleg Szara? Jószéf vagy Joszef, Hamas vagy Hamász, netán Hamasz? Sekel vagy sékel?
Minden Izraelről író ember alaposan megküzd a héber szavak és nevek magyar átírásának nehézségeivel, noha elvileg világos a magyar helyesírási szabály: a héber, az arab, a kínai, a cirill stb., vagyis a nem latin betűvel jegyzett nyelveket fonetikusan kell átírni magyarra.
Látszólag egyszerű, mint a pofon, de mi van, ha egy hangot héberül valahol az a és az á között éppen félúton ejtenek, mint pl. a Hamasz/Hamásznál? És mi van, ha valakinek a nyelvérzéke az a-t mondja, és sikítófrászt kap attól, ha másnak á-t mond ugyanezen – patikamérlegen nehezen betűsíthető – érzéke?
És akkor még nem szóltunk az izraeli nevek súlyos dilemmájáról, amiket a világsajtóban az angol fonetikus átírásnak a hangokat angol betűkre leképező szabályai szerint írnak át, és így pl. az s rendszeresen sh lesz, amit aztán a magyar média hol s-nek, hol sh-nak vesz át. Vagy éppenséggel úgy, ahogy a név viselője családi hagyomány alapján átírja, pl. a név német eredete alapján, mondjuk Weinsteinnek. Csakhogy ettől függetlenül éppen a fonetikus szabály miatt lehet, és lesz is sok minden a nevéből a Vájnstájntól a Veinshtaynig, és még tovább.
Ráadásul tovább tetézi a már eleve kaotikus helyzetet az ideológia: a jobboldalon újabban sokan úgy vélik, hogy ha a magyar médiában évtizedek óta megszokott Ciszjordánia helyett az angolból ismerős Nyugati Partot vagy Zöld Vonalat írnak, netán Júdeát és Szamariát, vagy ennek megannyi változatát a Júda Somróntól a Shomronig, akkor már meg is szűnt a megszállás, és Izrael része lett a 67-ben elfoglalt terület a Jordánon innen, az egykori tűzszüneti vonalon túl. Földrajzi neveken mégiscsak egyszerűbb vitázni, ha már a tények makacs dolgok…
A cél természetesen a magyar fonetikus átírás szabályának követése mellett a következetesség is lenne, de mit kezdjen az ember pl. Benjamin Netanjahu miniszterelnök feleségének magyarul Sára nevével, amit ha a héberből szigorúan fonetikusan átírnánk, valaki rögtön úgy érezhetné, hogy minősíteni próbáljuk a kormányfőt. Ezért aztán Sz helyett inkább S-et írunk, Sara Netanjahu lett magyarul, megcáfolva ezzel önnönmagunkat és minden evilági következetességet…
Nehéz ügyek ezek… Mint oly sok más kérdésben, ebben sincs tökéletes megoldás. Győzzön az arany közép: itt az Izraelinfón egyszerre próbálunk észszerűen és következetesen eljárni, miközben tisztelni próbáljuk a hagyományokat is…
Kész főnyeremény: mindenevő főszerkesztőhelyettes, ír, olvas, beszél. Alapvetően naív ember, aki hisz benne, hogy írásaival szebbé, jobbá teheti Izraelt…
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
Én például sikítok a sékeltől, mert itt nem é-nek ejtik a szó első magánhangzóját, hanem egyértelműen e-nek. Vagyis sekel. Nincs köztes hangzás. Hát ki nem hallja? A Hamasz Hamászként írása is idegesitő számomra, bár ez az átírás szerintem is vitatható.