Megtalálta és azonosította egy nemzetközi kutatócsoport a bibliai Ciklág városát, ahová Saul király elől menekült Dávid király – jelentette az izraeli média hétfőn.

A régészek a feltárt cserépedények, a szénizotópos kormeghatározás, valamint az egymás feletti rétegek tartalma alapján megállapították, hogy 3000 éve a bibliai Ciklág feküdt a Kirját Gat és Lakis közötti Chirbet al-Rai nevű dombon, ahol 2015 óta végeznek ásatásokat.

Eredményeiről hétfőn tette közzé tanulmányát a Jeruzsálemi Héber Egyetem, az izraeli régészeti hatóság (IAA) és a Sydney-i Macquarie Egyetem közös kutatócsoportja.

Fotó: IAA

A bibliai történet szerint a Gat városában uralkodó filiszteus Akis király menedéket nyújtott Dávidnak közös ellenségük, Saul király elől. Dávid 14 hónapig élt Ciklágban hatszáz családból álló udvartartásával, majd királlyá lett Hebronban. Távollétében Ciklágot feldúlták a sivatagi nomád amálékiak, akik elhurcolták a város kincseit, valamint a  nőket és a gyermekeket. Dávid üldözőbe vette őket és visszaszerezte zsákmányukat, kiszabadította az elrabolt embereket.

Joszef Garfinkel professzor, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Régészeti Intézetének vezetője, Szár Ganor (IAA), valamint a Macquarie Egyetemen kutató Kyle Keimer és Gil Davis szerint a Khirbet al-Rai nevű dombon minden megtalálható a bibliai Ciklág történetének jellemzői közül.

Fotó: IAA

A szerves maradványok szénizotópos kormeghatározása alapján az alsó rétegben talált, olaj és bor tárolására szolgáló cserépedények a Kr. e. 12-14. században készültek.

Ezek az edények a többi filiszteus városban, Asdódban, Askelonban, Ekronban és Gatban talált cserépamforákhoz hasonlatosak, vagyis ebben a korban egy filiszteus város feküdt ezen a dombon, ami egybeesik a filiszteus Akis király uralkodásával.

A felette lévő, Kr. e. 10. századi régészeti rétegben talált edények az izraeli törzsek tárgyi kultúrájának jegyeit hordozzák. Ezt a Dávid-kori települést feldúlták és felégették, ami egybevág az amálékiak támadásával, amelyet a Biblia örökített meg.

Fotó: IAA

A Ciklág szokatlan, nem helyi, kanánita név, ami szintén filiszteus eredetre utal. A napokban megjelent archeogenetikai régészeti kutatás szerint a filiszteus törzsek Európa déli részéről érkezhettek Izrael földjére a Kr. e. 2. évezred utolsó századaiban.

Ciklágot már több régészeti lelőhelyen megpróbálták azonosítani, de az eddig javasolt helyeken, Tel-Halifnál és Tel-Sévánál nem találták meg egymás mellett a filiszteus és az izraeli törzsek Dávid-kori letelepedését bizonyító réteget.