Félkész földi paradicsom


 

tegnap délután
örökkévalócskának volt
egy jó pillanata

ült az égi mezőn
az égi pipacsok és pillangók között
kinyújtotta nem-létező lábacskáit
könnyű fehér vászonruhája alól
és így
láblógatva
nézte
barukhot
juditot
fredet
és lelust

mosolygott

érezte az örömet

vándor arameusainak örömét

a sivatag után

az alfölön

előbb esőt bocsátott rájuk

hadd legyen részük olyanban is
amíg magyarországon vannak
hadd viruljon a búrájuk

aztán elvitte őket
andrishoz és borihoz
a tanyájukra

mire a vándorok odaértek
örökkévalócska elállította az esőt

csak sár maradt
sár!

a sivatagban nincsen sár
ott ha esik
kőre esik az eső
nem lesz sár
a víz nem szívódik be a talajba
mert nincsen talaj
csak elfolyik
le a kiszáradt jordán völgyébe
onnan pedig a vörös-tengerbe

itt van sár

barukh bőrbakancsa
ami sziklákhoz
kövekhez
homokhoz
és szélhez szokott
úgy itta magába a nedvességet
mintha az élete múlna rajta

amikor elállt az eső
egy szellő belekapott
a gesztenyefa lombjába
és esőcseppek hullottak belőle
a lombból

csoda

a sivatagban
nincsenek lombok
fák is alig
ugye

aztán az esőfelhők is elvonultak
és a nap arany sugarai
a diófa zöld leveleivel fogócskáztak

a diófalevelek nem tudták
elkapni a napsugarakat
de élvezték a játékot

mosolyogni kellett

mindenen

a vízcsobogáson
a búzán
a halastavon
a gazon
a téglákon
az eperfa körül
az eperfán
az almafán
a nyárfán
a nyírfán

mosolyogni kellett
a szájnak
a szemnek
a léleknek

ezen a félkész földi paradicsomon

barukh minden nap
emlékeztetni fogja
örökkévalócskát
erre a délutánra
és arra
hogy az ő feladata
megakadályozni
a sötét oldalt abban
hogy rátaláljon
erre a helyre
és dávid és dorka
andris és bori
két babusa
háborítatlanul
békében
és szeretetben
nőhessenek fel
a világnak
ebben a félreeső
szent
zugában

https://www.facebook.com/barukhhh/