Már egy év is eltelt azóta, hogy turisták jártak utoljára Izraelben. Mi, idegenvezetők voltunk az elsők, akik megéreztük a koronavírus hatását, és akik megértettük: ez a járvány alapjaiban fogja megváltoztatni a jövőt és a terveinket. De így is csak pár hónap kényszerpihenőt tudtunk elképzelni. Ahogy ez a leállás egyre hosszabb lett, mind többen gondolkodunk el a jövőn, keressünk új lehetőségeket, hiszen senki sem tudja, milyen is lesz a turizmus.

Bodrogi Zsuzsa kolléganőmmel beszélgettünk erről a kérdésről, ő a külföldi turistákkal foglalkozó idegenvezetők, irodák és dolgozók szövetségének tagja. A szövetség pár hónappal ezelőtt már benyújtott egy programtervet a turizmus újraindítására, pontokba szedve, hogy a jövőben milyen változásokra lenne szükség.

E változások jelentős részét az idegenvezetők többsége egyetértéssel és támogatással fogadná. A főbb elképzelések a következők:

  • Csoportos utak szervezése kizárólag irodákon keresztül történhet. A beutazáshoz szükséges egy 72 óránál nem régebbi negatív Covid-teszt, továbbá biztosítás kötése koronavírus-fertőzésre is. (Amennyiben a tesztet valaki a reptéren végezteti el, két hetet karanténban kell töltenie.)
  • Az út résztvevői ún. kapszulában (kis, zárt csoportban) szállnak fel a repülőgépre Magyarországon, együtt utaznak, leszálláskor együtt hagyják el a repteret, az idegenvezető és a buszsofőr már itt várja őket. Innentől kezdve a csoport folyamatosan együtt tartózkodik – sem az utasok, sem az idegenvezető, sem a sofőr nem hagyhatja el a társaságot a program ideje alatt.
  • A csoport csak engedéllyel rendelkező, saját idegenvezetővel, és az iroda által oda szervezett buszsofőrrel utazhat. Vagyis a lelki vezetők vagy a Magyarországról érkező, de Izraelben illegálisan működő idegenvezetők nem vihetnek csoportot.
  • A turisztikai helyszínek, nemzeti parkok, látnivalók csak előre megrendelt jegyekkel, és előre lefoglalt idősávban látogathatóak.

E cikk megírásának idején (2020. december végén – a szerk.) Izraelben a belföldi turisták számára újra megnyitották a nemzeti parkokat, természetvédelmi területeket és múzeumokat. Az országba turisztikai céllal egyelőre nem érkezhetnek külföldiek. A belföldi turizmus a fent vázoltakhoz hasonlóan tervezetten és az előírások szerint működik, zárt helyeken maszk viselése kötelező, a kétméteres távolságot tartani kell, a csoportok mindvégig a kapszulában maradnak. Az időpontokat előre egyeztetik és foglalják le, ezzel is elkerülve a helyszínek túlzsúfoltságát. Amennyiben a csoport jelentősen késik a lefoglalt idősávjához képest, elképzelhető, hogy az adott helyszínt nem látogathatja meg.

Gyakorló idegenvezetőként mindannyian jól emlékszünk arra, amikor több száz ember tülekedve áll sorban Jézus sírjánál a Szent Sír Bazilikában, vagy a betlehemi Születés Templománál. Szezon idején előre figyelmeztetjük a zarándokokat, hogy igen hosszú várakozásra kell számítani, hogy feljussunk a Maszadára vagy beléphessünk a Galileai-tó környéki templomokba. Ez nemcsak a látogatók idejét rabolja, de sokszor feszültséget, türelmetlenséget vált ki, és nem egyszer voltunk szemtanúi komoly dulakodásnak.

A kérdés persze összetett. A szabad ég alatt lévő, nagy területű, nyitott  nemzeti parkban viszonylag könnyen megoldható akár több csoport elkülönítése egymástól és így a biztonságos távolság megtartása, ugyanez viszont igen nehezen kivitelezhető az új szabályok szerint zárt térben, ahova százak akarnak mielőbb bejutni, és ahol akaratlanul is sűrű tömegbe verődnek a várakozók. A nemzeti parkok technológiai szempontból már megoldották a jegyváltás és az idősávfoglalás kérdését, hiszen interneten, telefonos applikáció révén mindez megvalósítható. De vajon a vallásos helyek, templomok milyen módszereket fognak kidolgozni, és ki fogja ezeket előírásszerűen működtetni?

Természetesen sürgető a higiéniai szolgáltatások és feltételek fejlesztése is. Például a nyilvános mosdók számának gyarapítása, ezek szakszerű felszerelése szappannal, nedves törlőkendővel, alkoholos kézmosóval. Különösen fontos ez olyan, sokak által látogatott helyszíneken, mint Neve Midbar vagy a Holt-tengernél a Kalia strand, továbbá a turisták által előszeretettel látogatott vendéglőknél.

A buszok belső elrendezése felveti, hogy az utasok között milyen távolság megtartása lehetséges. Ma az izraeli belföldi csoportos utakon egy 40 fős buszon húszan utazhatnak. Ez értelemszerűen elősegíti a szabályok betartását, de ugyanakkor erősen megemeli a költségeket is.

Izgalmas kérdés az is, vajon az egyéni utasok a jövőben milyen élményeket részesítenek előnyben. Izrael a Szentföldet jelenti, úgyhogy az első visszatérők minden bizonnyal a zarándokok lesznek. De hogy a későbbiekben nyílnak-e további lehetőségek, azt egyelőre még csak találgatni lehet. Az utazó korosztály inkább a fiatalabbak felé tolódik el, mert ők nagyobb biztonságban érzik magukat utazás közben? Lesz-e igény új típusú utakra, mint a természetjáró vagy kirándulás jellegű programok (green tourism), és/vagy speciális tematikájú túrákra, mint a kulináris, illetve bortúrák, az egészségügyi vagy wellnessturizmus, ssportturizmus?

Pillanatnyilag rengeteg a kérdés a jövő vendégforgalmával kapcsolatban. Mindenképpen biztatóak a tervek és elképzelések, amelyek mind abba az irányba mutatnak, hogy amint lehetőség lesz rá, újra szívesen és nyitott szívvel várjuk az idelátogatókat.

A fotók a szerző felvételei